 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Öböl: Bush, Szaddám, Primakov a válságról (2.rész)
|
Szaddám Huszein iraki elnök szinte egyidejűleg beszélt az ABC
televíziós hálózatban. Bagdadi nyilatkozatában Szaddám meglehetős
nyíltan értésre adta, hogy kész tárgyalni: nemzetközi megoldás
esetén az Egyesült Államokat, arab megoldás esetén Szaúd-Arábiát
szeretné partnerül. Kuvaitból való előzetes kivonulásra azonban nem
hajlandó, hiszen ez nem tárgyalást, hanem kapitulációt jelentene. -
Átfogó és végleges megállapodásra van szükség - mondotta, nyitva
hagyva a kérdést, hogy összekapcsolná-e a kuvaiti kérdést a
palesztin problémával. Az iraki elnök hangoztatta, hogy a nyugati
túszokat csak a háborús fenyegetések miatt tartja országában, s
amint Bush elnök kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz
erőszakot, minden külföldit elengednek az országból. Szaddám
helyenként szenvedélyes hangú nyilatkozatából nem tűnt ki, hogy
valóban tárgyalni akar-e, vagy csak időhúzó taktikát alkalmaz.
Egy esetleges kompromisszum körvonalait Jevgenyij Primakov
vázolta fel, aki a szovjet kormány különmegbizottjaként kétszer
tárgyalt az iraki vezetővel. Primakov a PBS hálózatnak nyilatkozva
kijelentette: a Szovjetunió ugyan nem utasítja el a katonai
megoldást, de úgy érzi, hogy még nem merítették ki a békés,
diplomáciai lehetőségeket, és éppen az új amerikai csapaterősítések
adhatnak módot a politikai rendezésre. Bár álláspontja szerint
Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból, mégis előzetes biztosítékot
kellene kapnia arra, hogy kivonulását tárgyalások követik, amelyeken
kedvező feltételekre számíthat Kuvaittal folyó vitájában. Ugyancsak
előre biztosítaná Bagdadot, hogy az amerikai és más csapatokat
kivonják a térségből, a gazdasági embargót feloldják, és megkezdik a
közel-keleti kérdéseket rendező konferencia előkészítését. -
Tárgyaljon Amerika. Ez jobb, mint a harc, amelynek óriási árát
mindannyian fizetnénk - mondotta Primakov. +++
1990. november 16., péntek 09:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|