|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
Német kérdés
|
München, 1989. november 29. (SZER, Világhíradó) - Szalai Tamás kommentárja következik: - Ha a nyugatnémet gazdasági csoda olyan rövid életűnek bizonyult volna, mint a csodák általában, a német újraegyesítés kérdése ma aligha foglalkoztatná a világot. De az a vonzóerő, amelyet a nyugatnémet életszínvonal, és persze általában az egész Nyugaté, a szovjet érdekszférába kényszerített népekre évtizedek óta gyakorol, örökös időkre nem maradhatott hatás nélkül. A demokrácia elemi erejű követelése a Szovjet Távol-Kelettől a Berlini Falig nem kis mértékben, de persze korántsem kizárólag, éppen a gazdasági fejlődés hiánya, vagy lassúsága miatt rázkódtatja meg a háború után kialakult, természetesnek soha nem számító nemzetközi rend alapjait. A kelet- és közép-európai népek tiszteletre méltóan civilizált megmozdulása, a kommunista láncok fellazításának, sőt lerázásának bámulatot kiváltó törekvése, válaszadásra késztette, készteti a szabad világot, nehogy további békés szemlélői szerepe esetleg végzetesnek bizonyuló lépéshátrányba, a késő bánat állapotába sodorja. A nyugati válasz mindarra, ami forgószélként vágtat végig a vén Európán, elsősorban Bonntól volt több mint esedékes. A keleti kommunista status quo fokozatos megszűnésének következményei sehol sem vetnek fel annyi megoldásra váró kérdést gyakorlatilag és érzelmileg egyaránt, mint az NDK és az NSZK között. Kohl kancellárnak a fokozatosság elvén alapuló 10 pontból álló újraegyesítési koncepciója, amelyet tegnap fejtett ki a bonni parlamentben, részletes hozzájárulás a német kérdéshalmaz békés rendezéséhez. Ha a nyugatnémetek és a keletnémetek többsége akarja - mondotta a kancellár -, ő bizonyos abban, hogy lesz egyesített Németország. De ahhoz, hogy az akarat odaát, a másik német államban szabadon kifejezésre juthasson, Kohl előfeltételként kikötötte a valóban szabad választások megtartását és demokratikus kormány létrejöttét az NDK-ban. A gazdasági gyorssegély útját álló eme legfőbb akadályok eltávolítását hosszabb távon konfödereció, majd föderáció követné. (folyt.)
1989. november 29., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|