 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1.
rész)
|
1990. január 18., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett
azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve
vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. A
törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista)
felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási
alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású
állami vezetők fizetését, ne a miniszteri javadalmazás, hanem a
jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól
azt várják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a
közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd
először az önmagukra vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk
választóikkal.
A törvényjavaslattal kapcsolatban jobbára arról folyt a vita,
hogy mi lenne a legcélszerűbb viszonyítási alap, s dönthet-e ez a
Parlament az új képviselők munkadíjáról. Elviekben mindenki
elfogadottnak vette a honatyák számára javasolt 50 ezer forintos,
illetve az állami vezetők részére ajánlott 80-140 ezer forintos havi
bruttó fizetéseket. A javasolt összeget egyedül az egyik jelenlévő
érintett, Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke találta
magára nézve soknak. A szervezetét érintett napirend tárgyalásakor
bejelentette: jövendő fizetésének nem kis részét humánus célokra
ajánlja majd fel, bár volt aki erről igyekezett lebeszélni.
A bizottság tárgyalt még az Állami Számvevőszék szervezeti
felépítésére, létszámára, és éves költségvetésére tett javaslatról.
Hagelmayer István arról tájékoztatta a képviselőket: a belső
létszámarányok módosításával lehetővé vált, hogy az eredetileg
tervezettnél több számvevőt foglalkoztassanak, s ugyanakkor
jelentősen csökkentették működési költség-előirányzataikat.
Meghallgatták Biacs Péter (Budapest) módosító indítványát az
átalakulási törvénnyel kapcsolatban. A képviselő a jogszabálynak
azon a részében kíván változtatást, amely szerint jelenleg a
mezőgazdasági nagyüzemek ingyen is hozzájuthatnak az
élelmiszerfeldolgozó társaságok részvényeinek egy hányadához. Mivel
így a társaságokban nem valósul meg a mezőgazdasági üzemek közvetlen
vagyonérdekeltsége, ezt a megoldást az élelmiszerfeldolgozók
országos szövetsége is elfogadhatatlannak ítéli. A bizottság abban
maradt, hogy a képviselő indítványát tanulmányozzák. (folyt.köv.)
1990. január 18., csütörtök 17:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|