 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
1989. december 21., csütörtök - Kölcsönös családottságnak adtak hangot a munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek és a kormány képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanács csütörtöki budapesti ülésén. Az érdekképviseletek a kormányon kérték számon azt, hogy az Országgyűlés nem fogadta el az 1990-es teljes bérliberalizációt. A kormány képviselői viszont felvetették: az érdekképviseletek nem készítették elő megfelelően ezt a változtatást. Egyrészt nem dolgoztak ki egységes javaslatot arra, hogy mivel pótolható a béradó, másrészt pedig a bérnövekedés kordában tartására sem terjesztettek elő megfelelő garanciákat.
A kormány ilyen körülmények között nem tehetett többet a
módosításért. A béradó megszüntetése különben nem oldja meg a
problémát - állapította meg Medgyessy Péter
miniszterelnök-helyettes. Az élelmiszerkereskedelem gondjaira
kitérve rámutatott: itt is a béradó-kedvezmény mértékéről
vitatkoznak, közben az igazi megoldás az ár felszabadítása, illetve
az erőteljes privatizálás. A következő években inkább ezt kellene
előkészíteni. Fontos felhívni a vállalatok figyelmét arra is -
mondotta -, hogy nem tartható fenn a segítségnyújtás a bérnöveléshez
azoknál a gazdálkodó egységeknél, amelyek ebben nem ismernek
mértéket. A szanált, csődeljárás alá vont vállalatoknál is irreális
a jövedelmek növelése. Javasolta, rendszeresen hozzák nyilvánosságra
a teljesítményháttér nélkül nagy bérnövelést végrehajtó, illetve az
árat indokolatlanul növelő gazdálkodók listáját.
Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a 20 százalékot
megközelítő inflációnál reális megoldás-e például az
élelmiszer-kiskereskedelemnél az árfelszabadítás, a privatizáció,
hiszen ez a további árnövelés irányába hat.
Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke az
1990-es igen korlátozott lehetőségekre hivatkozva kiemelte, hogy
csak a legnagyobb bérfeszültségek mérséklését tartják reálisnak. Így
javasolta, hogy a közszolgáltatás bizonyos területein - ebbe többek
között beletartozna a BKV, a nagyobb vidéki közlekedési vállalatok,
a kommunális szolgáltatás -, valamint a MÁV-nál, a sütő- és
tésztaiparban, az élelmiszer- és vegyestermék-kiskereskedelemnél
maximálisan 16 százalékos adó nélküli béremelésre legyen lehetőség.
A kör további bővítésére, illetve a 16 százaléknál nagyobb
kedvezményre nincs fedezet. Ennek ellenére a kormány nem zárkózik el
januárban a további egyeztetések elől. (folyt.köv.)
1989. december 21., csütörtök 20:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|