 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csőd szélén a BKV (2. rész)
|
A BKV vezérigazgatója szükségesnek tartotta, hogy a kormány
mielőbb alakítsa ki a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésére
vonatkozó hosszabb távú elképzeléseit.
Egy másik kérdésre válaszolva Zahumenszky József hangsúlyozta,
hogy a kétségtelenül súlyos feszültségek ellenére a BKV munkatársai
lelkiismeretesen dolgoznak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is,
hogy a járművezetők nehéz, idegőrlő körülmények között végzik
munkájukat. A sűrű forgalom miatt megnőtt a baleseti veszély is. A
vállalat vezetése, érzékelve a dolgozók problémáit, az elmúlt
hetekben kialakult sztrájkhangulatot, elhatározta, hogy a fizikai
dolgozóknál januártól 10 százalékos, majd a gazdálkodási
lehetőségektől függően néhány hónap múlva újabb 10 százalékos
bérfejlesztést hajt végre.
A BKV létszámhelyzetéről a vezérigazgató elmondta, hogy
folyamatosan ésszerűsítik a vállalat munkaerőgazdálkodását.
Megállapította ugyanakkor, hogy racionálisabb gazdasági működést
lehetne megvalósítani akkor, ha a pénzügyi kormányzat engedne végre
a vállalatok nyomásának, és egységessé tenné a bérre, a fenntartásra
és a beruházásra fordítható vállalati pénzeket.
Végezetül a jegy nélkül közlekedőkre vonatkozó kérdésre
válaszolva elmondta, hogy tapasztalatai szerint a bliccelők 25
százalékától nem lehet behajtani a díjat, s mintegy 35 százalékának
a jövedelme 4-5 ezer forint körüli. A bevételeket azért is fontosnak
tartotta, mivel az állam ma minden jegy-forinthoz hozzátesz további
3-3,5 forintot. (MTI)
1989. december 5., kedd 21:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|