 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.
Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy
mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai
folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós
üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai
integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük
kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy
Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag
és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága.
Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a
majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új
jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal
kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi,
nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket,
amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát,
olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak -
mondotta a magyar külügyminiszter.
Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás
kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette,
hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott
feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer
átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági
változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel
kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az
Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy
felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a
nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági
együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|