 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Földet vissza nem adunk
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) -
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai
bizottsága aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek
országszerte megkezdett eladását, és követeli az elidegenítés jogi
úton történő azonnali megszüntetését. A testület szerint a földek
kiárusítása eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti, azaz az
1945-ös földreform utáni állapotának helyre állítását. Korábban már
hasonló értelemben nyilatkozott a Magyar Parasztszövetség, a Magyar
Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt is - a tsz-ek mégis önkényesen
folytatják a parcellázást. Számos településen a lakosság is
tiltakozott ezen gyakorlat ellen, például Mogyoródon aláírásgyűjtés
indult a Rákosvölgye MgTsz vezetősége által, a község földjei
kiárusításának megakadályozására.
A közösnek nevezett gazdaság irányítói 200 hold parcellázását
kezdték el. A kolhozosítással bekényszerített, majd fillérekért
elkobzott földek négyszögöléért most 600 forintot kérnek, esetleg
éppen az egykori kisemmizett tulajdonostól. Tehát kereken 1 millió
forintért mérnék a rablott földek holdját, amiért szinte semmit sem
fizettek.
A karancslapujtői határ birtokosai már nem ennyire mohók. A
Karancs MgTsz beéri hektáronként potom 200 ezer forinttal, igaz,
bevallja, hogy a legrosszabb területekért kér ennyit. Ezen tavaly
ráfizettek a búzára, de szerintük a kistermelőknek megéri, mert
kerti műveléssel ötszörös hozamra számíthatnak.
A képlet tehát adott: ahol a szocialistának nevezett tehetetlen
nagyüzem veszteséget produkál, ott a gazdák nyereségesen
termelhetnek. Mivel az egészet mesterségesen, erőszakkal hozták
létre, vissza kellene csinálni, és akkor élet-, illetve piacképes
lenne a magyar mezőgazdaság. Csak hát erről szó sincs. Az
agrárreformokról prédikáló MSZMP ebben a kérdésben hajthatatlan:
földet vissza nem adunk, csak eladunk - hírdetik a funkcionáriusok,
a tsz-vezetők, és a parlamenti agrárszektor képviselői nagy részének
támogatásával elfogadtatták az országgyűléssel a földtörvény ilyen
irányú módosítását, konzerválva a jelenlegi viszonyokat a
termelőszövetkezeti, állami gazdasági, szociofeudális nagybirtok
rendszert. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|