![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további terhelése. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a költségvetésből oldják meg az útépítést. Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vitában többen támogatták ezt a véleményt és tiltakoztak a díj bevezetése ellen. Kifejtették: az intézkedést csak hevenyészve készítették elő, holott szükséges lett volna a döntés előtt szélesebb körben megvitatni. Mások úgy vélték, hogy a kormány túlságosan nagy kockázatot vállalt a várható 1,2-1,5 milliárd forintos, csekélynek tekinthető bevétel fejében. Mindez olyan káros hatásokkal jár, hogy a forgalom 30-40 százaléka átterelődik az autópályákkal párhuzamos rossz minőségű utakra, megnő a balesetveszély és a környezeti ártalom. Volt, aki azt követelte: a kormány adjon számot arról, hova ment el az a pénz, amelyet útépítésre igértek az elmúlt években. A szakemberek arra is rámutattak, hogy a közúti közlekedés évente 40-50 milliárd forint bevételt hoz, amelynek túlnyomó részét a költségvetés nyeli el. Az autósokat képviselő elnökségi tagok leszögezték: nem általában az autópálya díj ellen vannak, hiszen például Olaszországban ennek ellenében több ezer kilométert lehet autópályán megtenni, s az így megtakarított üzemanyag értéke jóval több, mint maga a díj. Nálunk azonban a valódi autópályák hossza alig haladja meg a 200 kilométert és azok is csonkák, sehova se vezetnek, nem kapcsolódnak a nemzetközi főútvonalakhoz. Volt, aki megkérdőjelezte az útadó bevezetésének legalitását, mondván, hogy az 1988-ban született közúti közlekedési törvény kimondja: a közutak fejlesztése állami feladat. Ezt tehát törvényellenes tovább hárítani a lakosságra. Többen azt kifogásolták, hogy az 1,6 millió autós érdekeit képviselő Autóklub nem volt bevonva a döntés előkészítésébe. A miniszterhelyettes erről elmondta: Balogh Tibor, az Autóklub főtitkára rendszeresen részt vesz a minisztériumban folytatott tanácskozásokon, így módja lett volna, hogy az általa képviselt szervezetet már az előkészítés korai stádiumában tájékoztassa. A főtitkár olyannyira tudatában volt a várható döntésnek - folytatta -, hogy a klub nevében vállalkozott a díj kifizetését igazoló biléta forgalmazására. A bejelentést nagy felzúdulás követte, ez a fordulat váratlanul érte az elnökséget. Végül a csaknem száztagú testület úgy határozott, hogy az autósok megsarcolását jelentő valamennyi megoldás elfogadhatatlan. Az út- és autópályépítés fontos feladat, de ennek terheit a költségvetés viselje. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 18:14
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|