Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Komlós Attilával
------------------------ Washington, 1990. november 17. (Amerika Hangja, Esti híradó, Cseh Éva) - A Magyarok Világszövetségén belül nem olyan régen változás történt, és gondolom, hogy ebben a társadalmi változásban - főleg ami Európában zajlik - azt hiszem, egészen más most már a Magyarok Világszövetségének a szerepe. Komlós Attila főtitkár hogyan látja? - Teljesen igaza van. A Magyarok Világszövetségének is szembe kellett nézni azokkal a változásokkal, amelyek rendkívül nagy kihívást jelentettek. Ezt a szövetséget - el kell mondanom, mert kevesen tudják - nem a Kádár-rendszer találta ki. 1928-ban fogalmazták meg az ötletet és 1938-ban valósították meg, hogy legyen egy olyan világszövetség, amelyik a gazdasági okokból nyugatra, elsőrendben az Egyesült Államokba és Kanadába kivándorolt magyarokkal tartsa a kapcsolatot. Természetesen ez az 1938-as időszak nem volt egy olyan év, amelyik egy ilyen startolásnál megfelelő lett volna, hiszen kitört a második világháború, majd a háború utáni évek és a Magyarországon kialakult rezsim, a Rákosi-rendszer semmiképpen nem kedvezett egy ilyen gondolatnak. Viszont kedvezett a rendszer annak a saját gondolatának, hogy kihasználja ezt a szervezetet, és egy olyan propagandagépezetté alacsonyítsa le, amely egy színesebb képet volt hivatott kialakítani az országról, mint amilyen valójában volt. - Úgy tudom, hogy a tengerentúli magyarok végül is a Magyarok Világszövetségét ilyen pártállam-specialitásnak tartották, tehát nem túl jó volt a Magyarországtól elszakadt magyarok és a Magyarok Világszövetsége között a kapcsolat. (folyt.) 1990. november 17., szombat
Vissza »

	- Interjú Komlós Attilával - 1. folyt.
- Kétségtelen, hiszen ennek az állami szándéknak - nevezetesen, hogy ez egy propagandaszervezet legyen - nyilvánvalóan megvolt az ellenhatása, nevezetesen a tartózkodás. Ugyanakkor magát a gondolatot nem lehetetett teljesen negatívvá tenni, csírájában hordozta tovább az eredeti gondolatot, és voltak bizonyos eredményei is, amelyeket történetietlenek lennénk, ha nem ismernénk el - főleg az anyanyelvi konferenciára gondolok, s a magyar fórum rendezvénysorozatra. Ugyanakkor azonban el kell mondani, hogy alapjában véve a legnagyobb változás tavaly következett be, amikor a magyarországi törvényhozás létrehozta az egyesületi törvényt, s ezután a Magyarok Világszövetségéből egy teljesen önálló és független társadalmi szervezet lett, levált az állam testéről; ennek megvannak a nagyon pozitív politikai következményei és negatív anyagi következményei is. - Tehát akkor most már az állam nem dotálja? - Pontosan így van, illetve az állam a dotációt a többi társadalmi szervezet mértékéhez szabja. Ennek nemcsak anyagi következményei, illetve anyagi feltételei vannak, hanem az is, hogy a Világszövetség szervezetét is úgy tudjuk felépíteni, hogy most már valóban a kint lévő egyesületek és a kelet-európai, a határainkon túl élő nagy magyar tömbök egyesületei is képviseltessék magukat ebben. - Pont ezt akartam kérdezni, úgyhogy nem véletlen, hogy a kelet-európai változásokkal kezdtem ezt a beszélgetést. Nekem mindig az volt az érzésem: jó, van Magyarok Világszövetsége, de mintha azok csak tulajdonképpen az amerikai magyarokban gondolkodnának, és szó nem esett arról, hogy Erdélyben, Szlovákiában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban is élnek magyarok. Tehát ők voltak a mostohagyerekek. (folyt.) 1990. november 17., szombat
Vissza »

	- Interjú Komlós Attilával - 2. folyt.
- Kétségtelen, hogy így volt, és ez volt a Magyarok Világszövetségének egyik legnagyobb ma felrótt hibája, bár kétségtelen, hogy ez az egész ország politikájára volt jellemző. Inkább beszéljünk a máról, illetve a jövőről. A Magyarok Világszövetsége új vezetősége úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetsége mint nem politikai szervezet kicsit messzebbre kell tekintsen a jelenlegi napi politikánál. Ha ez így van, akkor tudomásul kell vennünk azt, hogy Európa népei, országai előtt egyetlen egy lehetséges jövő van, és ez a jövő nem más, mint egy egységes Európának a létrehozása. Ennek az egységesülő Európának a pozitív jelei már mutatkoznak: Nyugaton gazdaságilag és politikailag is. Ha az ember Keletre tekint, akkor éppen az ellenkező tüneteket látjuk: gazdaságilag és politikailag is egyfajta szembenállás, egyfajta surlódás, sőt bizonyos szélsőséges tüneteket is. Vajon miért van ez? - Nacionalizmus. - Nyilván azért van, mert 40-50 éven keresztül egy most már utópisztikusnak bizonyult ideológiának a fedője alatt ezek a problémák fortyogtak, olyan problémák, amelyeket ez az ideológia meg nem lévőnek tekintett. Miután ezt az ideológiai fedőt a történelem elsodorta, a problémák halmaza bugyog ki ebből a kelet-európai fazékból, és sodor magával sok mindent. Ezeknél a legakutabb probléma a nacionalizmus, illetve a nemzetek, nemzetiségek szembenállása. Nyilvánvalóan ez egy majdnem évszázados gond, hiszen az elmúlt majd száz év során az első világháborút követően, a második világháborút követően politikai határokat tologattak nagyhatalmak úgy, hogy nem vették figyelembe az anyanyelvi határokat. (folyt.) 1990. november 17., szombat
Vissza »

	- Interjú Komlós Attilával - 3. folyt.
Hála Istennek egy olyan demokratizálódási folyamat indult el Kelet-Európában, amelynek az egyik tünete, hogy a kelet-európai országokban össztársadalmi igényeket jelenleg nem politikai pártok fogalmaznak meg elsődegesen, hanem nemzeti alapokon létrejövő szervezetek - Magyarország kivételével. De ha körbenézünk a Szovjetunióban, a függetlenedés útjára lépett köztársaságokban, Szlovákiában, Romániában nemzeti alapon létrejött szervezetek artikulálnak komoly társadalmi célkitűzésekért. Ki a partner, hol a partner? Mit tehet egy ilyen szinten például a Magyarok Világszövetsége, amely sajátságosan megint csak egy nemzeti alapon létrejött szervezet, hiszen a magyaroknak a világszövetsége. Az új vezetés úgy látja, hogy a Magyarok Világszövetségének minden eddigi klasszikus tényekdése mellett - anyanyelv ápolása, magyar identitás megőrzése, magyar kultúra hagyományápolása és továbbadása - ezt úgy kell végeznie, hogy nem az eddigi feszültségeket fokozó tényezőkkel legyen, hanem oldó, feszültségfeloldó, s az ellenségképet kialakulni nem hagyó ténykedés legyen ez. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a Magyarok Világszövetsége a környező országokban ne csak a magyar ajkú szervezetekkel vegye fel a kapcsolatot, hanem az ilyen nemzeti alapokon létrejött nem magyar ajkú szervezetekkel is. - Köszönöm a beszélgetést, Komlós Attila +++ 1990. november 17., szombat
Vissza »