![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. november 6., hétfő - Az érintett társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek képviselőiből hétfőn megalakult az útalapot ellenőrző társadalmi bizottság. Az alakuló ülésen - amelyet az M0-ás autópálya-építés csepeli főmérnökségén rendeztek - Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a 16 tagú bizottságot az útalap forrásául szolgáló pénzalapokról, továbbá ismertette a tárca elképzeléseit az alap bővítésének lehetőségeiről. A miniszterhelyettes elöljáróban kifejtette: ma még az útalapot nem lehet valóságos alapnak tekinteni, hiszen ennek egy tetemes része folyamatos ,,kötélhúzás,, révén, azaz költségvetési alkudozások során alakul ki.
Mint ismeretes, az útalap több forrásból tevődik össze: költségvetési támogatásból, amelynek idei összege 5,2 milliárd forint, az eladott benzin árából visszatérített literenkénti 2 forintokból, ez az idén várhatóan 2,1 milliárd forint lesz, továbbá a túlsúlyos járművek után fizetendő úthasználati díjból (150 millió forint); összesen tehát 7,45 milliárd forint az idei útalap. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy legalább évi 11 milliárd forintra lenne szükség az úthálózat további romlásának megakadályozására, s közölte: a becslések szerint 100 milliárd forintot igényelne a magyar úthálózat fejlesztési, fenntartási elmaradásainak pótlása, a mai forgalomnak megfelelő állapot kialakítása. Tűrhetetlennek tartotta a bizottság, hogy amíg a költségvetés évente mintegy 50 milliárd forintnyi tiszta jövedelmhez jut a közúti közlekedés révén, addig csupán morzsákat juttat vissza az utak állapotának javítására, az úthálózat fejlesztésére. Tiltakoztak az ellen is, hogy a költségvetés ,,támogatásnak,, titulálja azt az összeget, amit az útalapba betesz. A bizottság tagjai egyetértettek a tárcának azzal a javaslatával, hogy az útalap ne legyen tervalku kérdése, hanem teljes mértékben automatikusan képződjön az eladott motorbenzin árának meghatározott részéből. A javaslat szerint az lenne az indokolt és a méltányos, ha - legalább 1991-től - az útalap forrása a benzineladásból származó bevételnek mintegy az egynegyede lenne. Így például 1991-ben - 60 milliárd forintnyi benzinár-bevétellel számolva - az útalap körülbelül 15 milliárd forintot tenne ki. (folyt.köv.)
1989. november 6., hétfő 18:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A vitában szót kért a Pénzügyminisztérium képviselője is, aki arról számolt be, hogy amennyiben emelkedik a benzin ára - nem hivatalos információk szerint literenként 3 forinttal -, úgy a Pénzügyminisztérium hajlandó további 1 milliárd forinttal megtoldani az útalapra szolgáló költségvetési támogatást. Ezt a bejelentést nagy felzúdulás fogadta. A közlekedési tárca képviselői határozott tiltakozásukat fejezték ki az eljárás ellen, mondván: a költségvetés mintegy 7 milliárd forintos extraprofithoz jutna az áremelés révén, ám a közvélemény felháborodását a közlekedésnek kellene elviselnie, ráadásul az útalap sem a kívánt mértékben bővülne. (MTI)
1989. november 6., hétfő 18:42
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|