Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula levele Alexandr Dzaszohovhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Külügyi Bizottsága elnökéhez (1.rész) (OS)
1990. november 2. péntek., - Tisztelt Elnök Úr Mint a Magyar Köztársaság Országgyűlése Külügyi Bizottságának elnöke fordulok Önhöz. Aggodalommal töltenek el azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyek az elmúlt hónapokban a magyar-szovjet kapcsolatokban mutatkoztak. Viszonyunkban feszültségek keletkeztek és súlyos zavarok tapasztalhatók a gazdasági kapcsolatokban. A szovjet kőolaj-, villamosenergia- és nyersanyagszállítások nagymértékű csökkenése, a vállalt kötelezettségek teljesítésének bizonytalansága, illetve gyakori elmaradása óriási károkat okoz az egyébként is válságos helyzetben lévő magyar gazdaságnak. Megítélésem szerint ezt nem csupén az önök országában is mutatkozó rendkívüli gazdasági gondok magyarázzák, hanem politikai okok is. Számomra ezt jelzi például a Pravda októberben publikált két nagyterjedelmű és feltűnően tálalt tudósítása a magyarországi helyzetről és a Szovjetunió megítéléséről. A tudósítások szerzője szerint Magyarországon szovjet-, illetve oroszellenesség tombol, becsmérlik a szovjet népet és erőfeszítéseit az ország átalakításában. A tudósító azt állítja, hogy országunk minden gondjáért a mai szovjet vezetést hibáztatjuk. Az ilyen tartalmú és stílusú írások nemcsak alaptalanok, de rosszindulatúak, félrevezetik a szovjet közvéleményt és ezzel súlyos károkat okoznak a magyar+szovjet kapcsolatoknak. Igaz, az elmúlt két hónap során elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek joggal sérthetik a szovjet emberek önérzetét. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy egyedi jelenségnek minősíthető kijelentésekről van szó. Felhívom Elnök Úr szíves figyelmét arra, hogy a magyar Országgyűlés, felelős politikai tényezők több alkalommal is állást foglaltak a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és érdekeken nyugvó jószomszédi viszony megőrzése és erősítése, a konstruktív magyar-szovjet együttműködés mellett. A kormány megnyilatkozásaiban is a fenti törekvések tükröződnek. A magyar társadalomban összességében a kapcsolatok zavartalan fejlődése iránti szándék a jellenző. Szélsőséges elemek minden társadalomban vannak, Magyarországon is. De akik a közelmúltban, 1956 tragikus őszének évfordulóján szélspőséges politikai céljaikat hirdették - amint arról a Pravda hírt adott - nem azonosak a magyar néppel. Magyarország népe sem azonosítja a Pamjaty megnyilatkozásait az orosz vagy a szovjet nép szándékaival. (folyt. köv.) 1990. november 2., péntek 18:37
Vissza »

	Horn Gyula levele Alexandr Dzaszohovhoz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa KKülügyi Bizottságának elnökéhez (2. rész) (OS)
Elfogadhatatlan számomra a Pravda tudósításainak azon megállapítása is, amely szerint a magyar nép hálátlan, hiszen a Szovjetunió alacsony áron biztosított és biztosít kőolajat és egyéb árukat, vagyis a gazdsági kapcsolatok csak Magyarország számára előnyösek. Magyarország, miként a Szovjetunió és a többi KGST-partnere, mély gazdasági válságba jutott. Napjainkra bebizonyosodott, hogy az átfogó és krónikus válság előidézője a népeinkre rákényszerített, anakronisztikusnak bizonyult sztálini társadalmi modell, amelynek örökségétől önök és mi is végérvényesen meg akarunk szabadulni. Ez az életképtelennek bizonyult társadalmi-politikai-gazdasági rendszer uralta a KGST működését és tagállamainak viszonyát. Ennek megfelelően, a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokat is a világgazdasági folyamatoktól való elszakadás, a korszerűtlen termelési-, ár- és áruszerkezet konzerválódása jellemzi. Összességében tehát egyaránt volt előnytelen mindkét fél számára. Ezért is rendkívül fontos, hogy végre elindultunk a korszerű gazdasági kapcsolatok elemeinek kiépítése útján. Tisztelt Elnök Úr Annak tudatában, hogy Önök is roppant nehézségekkel küzdenek, kérem, tegyen erőfeszítéseket a Legfelsőbb Tanácsban, s a szovjet kormánynál, hogy megszűnjenek a félreértések, a feszültségek, és a szovjet fél maradéktalanul teljesítse vállalt szállítási kötelezettségeit. Biztosíthatom Önt, hogy a magyar fél is kész mindent megtenni a magyar-szovjet kapcsolatokban mutatkozó zavarok elhárítása érdekében. Meggyőződésem, hogy mindkét országnak és népnek alapvető érdeke a jószomszédi viszony, a kiegyensúlyozott együttműködés. Szeretném, ha ön személyesen, illetve az Ön által vezetett bizottság küldöttsége mielőbb hazánkba látogatna. Emlékeztetni kívánom arra, hogy meghívásomat még ez év júniusában eljuttattam Önhöz, de megértéssel vettem tudomásul, hogy júliusra tervezett látogatásuk otthoni elfoglaltságaik miatt elmaradt. Látogatásuk során meggyőződhetnek arról, hogy a magyar nemzet megértésben és barátságban kíván élni a Szovjetunióval, mindkét ország számára előnyös kapcsolatokat kíván. Budapest, 1990. okbóber 31. (OS) 1990. november 2., péntek 18:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »