|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének
"Akik úgy vélik, hogy a Híradó
munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége
pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek
a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség,
illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé."
SZER, Forgószínpad:
Mit mondanak az iraki katonák?
"Borzalmas kép rajzolódik ki a Kuvaitban és az iraki hadsereg
soraiban uralkodó állapotokról a dezertőrök beszámolóiból. Iván
elmondja, hogy századának tisztjei megerőszakoltak 20 kuvaiti és
Fülöp-szigeti nőt, majd a falhoz állították őket és parancsot adtak
a lelövésükre. Egy tisztet, aki megtagadta a parancsot,
felakasztottak. Egy másik katona részt vett egy bank kirámolásában.
A pénzt, aranyat és drágaköveket a hadsereg teherautóira pakolták
fel"
|
|
|
|
|
|
|
Veszteségek az olajár és a KGST felbomlása miatt (1.rész)
|
Párizs, 1990. november 16. (AFP,Reuter) - A piacgazdaságba
való átmenet állapotában lévő hat kelet-európai ország 12,5-15
milliárd dollárnyi veszteséget kénytelen elkönyvelni az Öböl-válság és
a KGST felbomlásának kettős hatása következtében - derül ki nemzetközi
pénzügyi intézmények legutóbbi becslései alapján.
Egy, a pénzügyi források által bizalmasan közölt tanulmány szerint a két tényező együttesen Bulgáriát sújtja majd a legjobban: folyó fizetési mérlegének helyzete bruttó hazai termékének 12,3-16,8 százalékával romlik majd.
A dokumentum szerint e külső tényezők kettős hatása a többi kelet-európai ország - így Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Magyarország - folyó fizetési pozícióját is súlyosbítja, mégpedig bruttó hazai termékük 2,5-7,5 százalékával. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerint ezen országok esetében az olaj világpiaci árának emelkedése a bruttó hazai termék együttesen átlagosan 1 százalékát emészti fel, ami mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki.
Az olajsokkhoz még hozzáadódik a Szovjetunióval folytatott preferenciális kereskedelmi rendszer megszűnése. A KGST keretén belül működő rendszer lehetővé tette a Szovjetunió partnerei számára, hogy egyrészt a világpiaci áraknál alacsonyabban szerezzék be a szovjet nyersanyagokat, másrészt pedig magasabb áron exportálhatták feldolgozott termékeiket a Szovjetunióba, amelyek nehezen találtak volna vásárlóra a KGST-n kívül.
Ráadásul - hangsúlyozzák az említett források - januártól a Szovjetunió többé már nem adja a világpiaci árnál olcsóbban olaját, sőt, a kelet-európai országoknak konvertibilis valutában kell fizetniük a számlát.
A tanulmány szerint a KGST megszűnése Bulgáriának a bruttó hazai termék 7-11,5 százalékának megfelelő kárt okoz. A szovjet "szubvenció" megszűnése által okozott veszteség Csehszlovákia esetében 3-4,3 százalékot, Magyarország esetében pedig 2,9-4,3 százalékot tesz ki.
Lengyelországot és Jugoszláviát kisebb mértékben sújtja a KGST megszűnése, mivel ez a két ország már jobban hozzáigazította kereskedelmét a Nyugathoz. Az előbbi esetében a kár a bruttó hazai termék 1,5 százaléka, az utóbbi esetében 0,2-0,3 százaléka. (folyt.)
1990. november 16., péntek 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|