Rendszerváltás és az MTI

	Pozsgay és az új párt
--------------------- München, 1990. november 15. (SZER, Magyar híradó) - Pozsgay Imre a Szocialista Párt kongresszusához küldött levelében részben hiányérzetével indokolta meg a pártból való távozását. Idézek a levélből: "Az én hiányérzetem abból származik, hogy miközben egyik-másik pártban több párt is van, addig úgy látom, nincs intézményesítve és a parlamentben is képviselve egy olyan nemzeti centrum, amely az egész nemzet érdekeit, a már létező, de tovább alakuló népi középosztály értékrendjébe illeszti, s ott képviseli". Azt már mi kérdezzük, hogy szükség van-e ma Magyarországon egy nemzeti centrumpártra. Pécsi Vilmos kommentárja következik: Pozsgay Imrét, az állampárt felszámolásában játszott pozitív és jelentős szerepét külföldön is ismerik, elismerik, és okkal tartják számon a kisszámú, jelentős magyar politikus közt. Bejelentése - hogy kilép az MSZP-ből és új pártot alapít - bizonyára Nyugaton is érdeklődést vált majd ki, ahol figyelemmel és bizonyos aggodalommal is nézik a magyar belső helyzet alakulását. Mint leveléből és legutóbbi nyilatkozatából kitűnik, 1989-ben európai stílusú és mégiscsak magyar szocialista párt megteremtésében bízott. Ez a várakozása nyilván nem vált be. Úgy véli, hogy szükség van egy olyan nemzeti centrumra, amely az egész nemzet érdekeit, a már létező, de tovább alakuló népi középosztály értékrendjébe illeszti és képviseli. Ebbe az értékrendbe beletartoznak az európai ideális normák, a szocialista és baloldali értékek. A pártból azért lépett ki, mert ezekkel a nézeteivel a megérdemeltnél sokkal kisebb hatást ért el. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök
Vissza »

	- Pozsgay és az új párt - 1. folyt.
Az új párt alternatíva, a népi középosztály pártja lenne, mert a fórum azt nem képviseli eléggé. Kijelentéseiből következtetve Pozsgay a jobbközép és a középbal értékét próbálná ötvözni, így emelve ki az országot a kátyúból, ahová az a párt juttatta, ahová Pozsgay éppen 40 éve lépett be. Pozsgay pártalapítási szándékainak motívumait ne elemezzük, és fogadjuk el, hogy fogyóban van az egyéni becsvágya, hozzátéve: a becsvágy közéleti személyiségeknél nem jellembe vágó hiba, többnyire küldetéstudattal párosul. A gyakorlati politika szempontjai azt sugallják, hogy Pozsgay felismerte: eddigi pártját annyira terheli az állampártiság ballasztja, hogy az MSZP politikai ereje, jelentősége az idő múltával arányosan csökken. Tömegpárt, amely az országot a válságos helyzetből ki tudná húzni, nem lesz többé. Annak ellenére nem, hogy mint szociáldemokrata párt próbál mutatkozni a politikai életben. Bármit tesz, a közvélemény könyörtelenül ráüti - okkal, ok nélkül - az állampártiság szégyenbélyegét. Emellett Pozsgaynak különféle elvi fenntartásai is vannak. Úgy tűnik, hogy csakugyan szükség lenne egy közép, pontosabban egy balközép pártra, amely vállalná a Pozsgay Imre által emlegetett értékeket, ezenkívül - illetve velük együtt - a munkásosztály szempontjait, érdekeit is, mert ezekről mindegyik mai hazai parlamentáris párt elfeledkezni látszik. A szociáldemokrata párt hiányáról beszélek. Mert ez a párt hiányzik a magyar politikai élet palettájának színei közül. Az MSZDP-nek 1988 őszén történt újjáalakulása után igen jó esélye volt egy ideig arra, hogy a magyar demokratikus baloldal kristályosodási pontja legyen. Ez a napokban 100 éves, nagymúltú, demokratikus munkáspárt különböző okokból - amelyeket soká lehetne sorolni - még mindig nem tudott talpra állni. A szociáldemokratákat nem tudja pótolni senki. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pozsgay és az új párt - 2. folyt.
A szabaddemokraták - amint Kis János helyesen mondta - nem pót-szociáldemokraták, hanem liberálisok, szabadelvűek. A tervezett Pozsgay-féle pártnak így látatlanban is több szépséghibája van. Az európai liberális normák, a szocialista és baloldali értékek hordozója nálunk jelenleg az SZDSZ, a Fidesz, a szociáldemokrata pártocskák és a maga módján az MSZP. A népi, nemzetinek nevezett értékeké pedig a Demokrata Fórum. Kik tömörülnek majd Pozsgay Imre zászlaja alatt? Pártja programját és ideológiáját nem is ismerjük. Lehet, hogy az új pártalapítással - ha sor kerülne rá - megindulna egy politikai, világnézeti tisztulási folyamat, és végre mindenki abban a pártban találná magát, ahová tényleg tartozik. De félő, hogy egy újabb párt színre lépése szándékaitól függetlenül a demokratikus erők további szétforgácsolódásához vezetne. Az ország népének nyugalomra, összefogásra, civilizált politizálásra és politikusokra van szüksége; hatásos programra, amellyel ki tudunk kínnal-keservesen jutni egy idő után abból a súlyos helyzetből, ahová 40 év alatt juttattak bennünket. Ha már pártszerveződésről van szó, nem a középjobb MDF-nek kell konkurenciát csinálni, hanem az érintett pártok, csoportok összefogásával, személyi ellentétek félretételével talpra kell végre állítani a Szociáldemokrata Pártot, hogy a Nyugathoz hasonlóan nálunk is meglegyen és szilárd legyen a politikai erők oly kívánatos egyensúlya. +++ 1990. november 15., csütörtök
Vissza »