 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének
"Akik úgy vélik, hogy a Híradó
munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége
pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek
a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség,
illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé."
SZER, Forgószínpad:
Mit mondanak az iraki katonák?
"Borzalmas kép rajzolódik ki a Kuvaitban és az iraki hadsereg
soraiban uralkodó állapotokról a dezertőrök beszámolóiból. Iván
elmondja, hogy századának tisztjei megerőszakoltak 20 kuvaiti és
Fülöp-szigeti nőt, majd a falhoz állították őket és parancsot adtak
a lelövésükre. Egy tisztet, aki megtagadta a parancsot,
felakasztottak. Egy másik katona részt vett egy bank kirámolásában.
A pénzt, aranyat és drágaköveket a hadsereg teherautóira pakolták
fel"
|
|
|
|
|
|
 |
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének (1. rész)
(OS)
|
1990. november 15., csütörtök - Kulin Ferenc, az Országgyűlés
Kulturális Bizottságának elnöke a Magyar Televíziós Kamara
elnökének, Rózsa Péternek hozzá intézett soraira reagálva az alábbi
levelet küldte dr. Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének -
a Kulturális Bizottság 13 tagjának egyetértő aláírásával támogatva.
,,Tisztelt Elnök Úr
A Magyar Televíziós Kamara elküldte bizottságunknak az 1990.
október 26-28. közötti belpolitikai események televíziós
bemutatásával kapcsolatos - a sajtóban is közölt - állásfoglalását.
Noha a Kulturális Bizottságnak nem feladata, hogy értékelje ezt az
állásfoglalást, a Kamara elnökének, Rózsa Péter úrnak a kísérő
levele olyan - az Ön felelősségét is érintő - problémákat vet fel,
amelyekről feltétlenül nyilatkoznom kell. Rózsa úr ezt
írja:,,Véleményünk szerint ez a válság (ti. az október 26-28.
közötti belpolitikai krízis) a Magyar Televíziót nemcsak szakmailag
tette próbára, hanem ismét politikai küzdelmek kereszttüzébe
állította. Ennek egyik jeleként értékeljük azt a hírt, miszerint a
két legnagyobb párt osztozni szeretne a Magyar Televízió
irányításában. Jóllehet, az intézmény elnöke és a Szabad Demokraták
Szövetsége egyaránt elhatárolta magát ettől, a Kamara szükségesnek
látja ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy minden ilyen
törekvés ellentmond a kialakult parlamenti konszenzusnak. A Magyar
Televíziós Kamara tájékoztatást szeretne kapni arról, mit tesz a
Bizottság annak érdekében, hogy ez a parlamenti konszenzus
fennmaradjon?,, Nos, igaza van Rózsa úrnak: a blokád napjairól
készült televíziós híradások miatt a Televízió valóban ,,politikai
küzdelmek kereszttüzébe,, került; ám ezek a küzdelmek nem a
parlamenti pártok, s nem is valamelyik párt és a Televízió között,
hanem a Televízión belül - a szóban forgó állásfoglalás tanúsága
szerint -, a Kamara és a Híradó között dúltak és dúlnak. A Kamara
szakmai érvekkek igyekszik álcázni politikai ítéletét azzal az
újságírói magatartással szemben, amely a válság legsúlyosabb óráiban
is a törvénysértő akciók leleplezésével, az alkotmány szellemének, a
jogállamiság normáinak védelmével vívta ki a nézők millióinak
bizalmát és tiszteletét. Akik úgy vélik, hogy a Híradó
munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége
pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek
a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség,
illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé. (folyt.köv.)
1990. november 15., csütörtök 18:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|