Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. november 15.(BBC, kora reggeli híradás) A Szovjetunió legnagyobb köztársaságának, az Oroszországi Föderációnak a parlamentje szembeszállt a Kreml határozatával, aminek értelmében felemelik a luxuscikkek árait. Az orosz parlament a TASSZ által az indulatok kirobbanásának nevezett döntéssel úgy határozott, hogy Kreml rendeletének hatályba lépése előtt az orosz parlamentnek még hozá kell járulnia az árak felszabadításához. Emellett az orosz parlament felszólította a többi köztársaság parlamentjét is, hagyja figyelmen kívül a többi határozatot aminek következtében valószinűleg magkétszereződik majd a bútorok, az elektronikai cikkek és a járműalkatrészek ára. Ezen árucikkek kereskedelmi forgalmát mindaddig leállították az orosz föderáció területén amíg a vitában nem születik megoldás. Az árreform program első lépcsőjét jelentő határozat célja, hogy visszaszorítsák a feketekereskedelmet. A BBC tudósítója szerint az ügyben kialakult vita újabb bizonyíték arra, hogy elkeseredett hatalmi harc folyik a szovjet kormány és a köztársaságok között, mivel a köztársaságok immár nem akarják alávetni magukat a központ hatalmának. A lett parlament elrendelte a köztársaságban állomásozó szovjet fegyveres erőknek szánt bizonyos árucikkek és szolgáltatások biztosításának a leállítását. A parlament ezen kívül utasított arra is, hogy fegyverezzék le a Lettországban lévő szovjet különleges milícia különítményt és vizsgálatot rendelt el a köztársaságban működő kommunista párt ügyeiben is. A szovjet TASSZ hírügynökség a szovjet csapatok elleni lépést az Emberi jogok elleni lépésként minősítette. James Baker, amerikai külügyminiszter figyelmeztette az amerikai politikai vezetőket állhatatosságot kell tanusítaniuk annak érdekében, hogy kikényszerítsék Irak kivonulását Kuvaitból és ezért nem szabad vegyes jelzéseket küldeniük Szaddam Huszein elnöknek. Baker külügyminiszter azt követően nyilatkozott, hogy Bush elnök találkozott a kongresszus vezetőivel, akik aggodalmuknak adtak hangot az Öböl-válság kezelése miatt. Baker bejelentette azt is, hogy találkozni kíván számos olyan külügyminiszterrel, akinek országai jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros tagja. A találkozó célja egy olyan lehetséges határozati javaslat megvitatása, mely felhatalmazást nyújtana a katonai erő alkalmazasára az Öböl-válságban. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Irak első külügyminiszterhelyettese egy sor újabb feltételt szabott melynek teljesítése esetén országa résztvenne a Hasszán marokkói király által javasolt rendkívüli arab csúcstalálkozón. Az iraki miniszterhelyettes kijelentette Bagdad azt kívánja, hogy egy új arab csúcstalálkozó érvénytelenítse a Kuvait iraki megszállását néhány nappal követően Kairóban tartott csúcstalálkozó határozatait. Akkor az Arab Liga tagjainak többsége úgy döntött arab erőket vezényelnek ki Szaud-Arábia megvédésére. A BBC közel-keleti tudósítója szerint nem kérdéses, hogy Szaud-Arábia, Egyiptom és Szíria elveti majd ezt az iraki feltételt. Szaud-Arábia kijelentette a tervezett csúcstalálkozó pusztán időpocsékolás lenne ha Irak azt megelőzően nem tesz igéretet arra, hogy kivonul Kuvaitból. Ma van a második évfordulója annak, hogy kinyilvánították a Palesztin Állam megalakítását. Erre való tekintettel az izraeli hatóságok megszigorították a biztonsági intézkedéseket. Több százezer palesztin ezért nem hagyhatja el otthonát. A megszállt területeken lévő városokban, falvakban és menekülttáborokban kijárási tilalom van érvényben és katonaság őrzi az útakadályokat. Berlinben további összecsapásokra került sor rendőrök és a város keleti felében több épületet megszállva tartó illegális lakásfoglalók között. Az e hét eleji szorványos összetűzéseket követően a rendőrség szerda reggel több száz lakásfoglalót eltávolított Berlin egyik szegénynegyedében. Az akció során több mint hetvenen megsebesültek és háromszáz személyt letartóztattak. Később a lakásfoglalók és az őket támogató jobbára baloldali csoportok tiltakozó felvonulást tartottak a rendőrség akciója miatt. A felvonulók közül egyesek megpróbálták visszafoglalni az épületeket. Utcaköveket, Molotov-koktélokat és petárdákat dobtak a rendőrökre, akik könnygázt és vízágyúkat vetettek be ellenük. Svájcban, a zürichi repülőtér közelében lezuhant az Alitalia, olasz légitársaság egyik repülőgépe. A fedélzetén tartózkodó utasok és a személyzet, közel 40 ember életét vesztette. Az Alitalia DC 9-es tipusú repülőgép Milánóból volt úton, amikor kb. 8 km-re a kifutópályától lezuhant. A gép egy erdővel borított hegyoldalba csapódott és kigyulladt. Szakértők igyekeznek megállapítani a szerencsétlenség okát. Mint közölték a látási viszonyok jók voltak, semmi különöset nem tapasztaltak a kifutópályához közeledő gép útján. (folyt.) 1990. november 15., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A kolumbiai kormány közölte, hogy a fővárostól Bogotától délre nagyszabású támadást indított az ország legnagyobb felkelő csoportja ellen. Az offenzívára azt követően került sor, hogy az elmúlt héten legalább ötevenen vesztették életüket a felkelők támadásaiban. Ezzel egyidejűleg a szakszervezetek 24 órás sztrájkot hírdettek meg tiltakozásul a kormány gazdaságpolitikája ellen. Jelentések szerint a sztrájk nem éreztette hatását az ország nagyobb városaiban. Három brit környezetvédő megzavart egy atomrobbantási kisérletet az Egyesült Államok nevadai kisérleti telepén. Néhány perccel a földalatti szerkezet felrobbantása előtt egyszerűen besétáltak a kisérleti térségbe. A Greenpeace nevű környezetvédő csoporthoz tartozó három nőnek és az őket vezető férfinak sikerült átjutnia a térséget övező bonyolult biztonsági rendszeren. A visszaszámlálást két órára leállították, a behetolókat pedig letartóztatták. +++ 1990. november 15., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
Európa ügyével kapcsolatban az Independent úgy véli, Hesseltine a miniszterelnöknél sokkal jobban átlátja a pozitív megközelítés szükségességét. A Guardian vezércikke is osztja ezt a nézetet. A hatalmas európai probléma ügyében Margaret Thatcher képtelen gyógyírral szolgálni, sőt maga a miniszterelnök képezi a sebet ebben a kérdésben - véli a Guardian. A Financial Times is vezércikkben foglalkozik az európai kérdéssel, melynek a következő címet adta: az Egyesült Királyság előtt álló választás. A lap úgy véli, hogy az Európai Pénzügyi Unió kulcskérdésében Margaret Thatcher valódi álláspontja az, hogy arra nemet kell mondani, jóllehet a végén abba bele kell menni. A lap szerint a miniszterelnök fölismeri, hogy itt egy nagyon komoly ügyről van szó, de ugyanakkor nem képes azt helyesen meghatározni. Ellenfelei viszont teljesen figyelmen kívül hagyják ezt az ügyet, vagy talán ami még rosszabb, összekeverik azt a miniszterelnök stílusával, illetve saját választási kilátásaikkal. A Financial Times szerint a Szovjetunió belső stabilitása miatt egyre jobban aggódó Bush kormány terveket készít elő arra, hogy az idei télen rendkívüli élelmiszer és egészségügyi segélyekkel lássa el a Szovjetuniót. A szovjet vezetőknek azonban még hivatalosan föl kell kérniük erre egykori ellenfelüket és a segélycsomag tervét annak politikailag érzékeny volta miatt egyenlőre titokban tartják - írja a Financial Times. A Guardian egyik vezércikke ugyanakkor fölteszi a kérdést: vajon az összeomlás határán áll-e a szovjet állam? A lap szerint világos, hogy egyáltalán nem túloz Gorbacsov, amikor azt mondja, hogy mind neki, mind pedig a szovjet lakosságnak meg kell ragadni az utolsó lehetőséget a helyzet jobbra fordítása érdekében. A lap a továbbiakban azt írja, amennyiben tartósnak bizonyul az új Gorbacsov-Jelcin megegyezés, akkor az valamiféle optimizmusnak ad alapot. +++ di - . - 1990. november 15., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »