 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar belügyi bánásmód - menekültügyekben
|
München, 1989. augusztus 11. (SZER, Magyar híradó) - Ma délelőtt
Gadó György jelen volt a Népköztársaság úti Lukács cukrászdában, ahol
ugyanezekről a kérdésekről a Helsinki Bizottság és a Független
Menedékbizottság tartott sajtótájékoztatót.
- A téma ezúttal ugyanaz volt, mint tegnap a Belügyminisztérium
által rendezett sajtótájékoztatón, vagyis a Magyarországról hazájukba
visszatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok ügye. Hogy ez
mennyire magyar ügy is, azt szemléltette a példa, amelyet Fényi Tibor
Menedékbizottság képviseletében ismertetett. Egy magyar nemzetiségű
csehszlovák állampolgár, aki odaát aláírásokat gyűjtött egy emberi
jogi felhívásra, a zaklatások elől hozzánk távozott, és írásban kért
menedéket a rendőrségen. A válasz kurtán és indoklás nélkül: nem. Az
irásabn és szóban közölt döntés után ezt magyart kiutasították.
Elmondta Fényi Tibor azt is, hogy értesülések szerint a
külföldieket ellenőrző magyar hatóság, a KEOKH több csehszlovák
állampolgár után nyomoz, akiket korábban szintén kiutasítottak,
megtagadva tőlük a menedéket.
A Magyarországon át Nyugatra igyekvő NDK-állampolgárok esete sem
egyszerűen egyszerűen két ország ügye, amint a BM állítja, hanem
olyan emberi jogi kérdés, amit az idevonatkozó nemzetközi egyezmények
szerint kellene megoldani. Maguk a magyar hatóságok is ilyen
megoldást tartottak kívánatosnak, amikor erdélyi magyarok a szófiai
magyar nagykövetségre menekültek. Miért igyekeznek hát most a
keletnémet emigránsok ügyét pusztán az NDK és Magyarország kétoldalú
megállapodása alapján kezelni?
Az az önkényes eljárás, amelyet a BM a keletnémetekkel szemben
alkalmaz, reánk magyarokra is visszaüthet. Tavaly a a rendőrség 1600
embert adott ki, vagyis toloncolt vissza Romániába, és ki mondhatja
meg hány volt közöttük ártatlanul üldözött, vagy pusztán magyarsága
miatt hátrányt szenvedő ember. A BM ugyanis saját hatáskörében dönt
az ide menekülők sorsáról, és a döntés ellen nincs fellebbezés.
Ugyanakkor a kérelmezőket senki sem tájékoztatja előre jogaikról, a
menedékjog megszerzésének vagy a továbbutazásnak a lehetőségéről.
Ebben a vonatkozásban csak annyit tudhatnak, amennyit a rendőrségen
esetleg mondanak nekik, de szakszerű és hiteles, társadalmilag
ellenőrzőtt írásos dokumentumot nem adnak a kezükbe. A BM szerint
nincs pénz rá. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|