 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A KSZSZ véleménye: vessék el az autópálya-díj ötletét
|
1989. április 17., hétfő - A Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége hétfői elnökségi ülésén Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes ismertette a tárca újabb javaslatait az autópályahasználati-díj bevezetésével kapcsolatban.
A miniszterhelyettes utalt arra, hogy a minisztérium kényszerítő
külső hatásokra terjesztette a kormány elé az
autópályadíj-tervezetet. A díj bevezetésének egyik legnyomósabb
indoka, hogy ezáltal sikerül évente mintegy 1.5 milliárd forintos
bevételhez jutni, ami az útfejlesztésekben az állami részvételt
jelentené, ez ugyanis feltétele, illetve biztosítéka lenne a
külföldi tőke beáramlásának. A tárcát és a kormányt ért bírálatok
hatására most ismételten áttekintik a javaslatot - mondotta Nagy
Ervin -, és újabb megoldási módozatokat terjesztenek a
Minisztertanács elé. Az egyik változat szerint évente 600 forintot
kellene fizetni a sztrádahasználat fejében, ez éves bérleti díj
lenne. Egy másik javaslat: napi, havi és éves jegyeket bocsátanának
ki, ez utóbbi 1000 forintba kerülne, ám ha ezt a variációt fogadnák
el, kapukat kellene építeni az autópályák csatlakozási pontjainál, s
ez körülbelül 3 milliárd forintot emésztene fel. Egy újabb, még
meglehetősen nyers elképzelés szerint éves és negyedéves bérletek
lennének, az egy évre szóló bilétát ezer forintért kellene
megvásárolni.
Az elnökség tagjai kifejezésre juttatták véleményüket: nem
bíznak abban, hogy a kormány az útadót autópálya-építésre használná
fel, ezen a téren már vannak rossz tapasztalataik; nem utolsósorban
az, hogy a legutóbbi két forintos benzinár-emelésből, az ígéretek
ellenére, egy fillért sem kapott a közlekedési tárca.
Az elnökség leszögezte: egyik variációval sem ért egyet, mi
több, magával az útadóval sem, mivel az nemcsak a magánautósokat
sújtja, hanem rendkívül hátrányosan érinti a közúti közlekedési
vállalatokat is. Hozzávetőlegesen 150-200 millió forintos
többletkiadást jelentene számukra a díj bevezetése. Ezt csak a
nyereség terhére lehetne kigazdálkodni, vagy a szolgáltatási árakat
kellene növelni. A szakma számára létkérdés az autópálya-építés,
illetve -karbantartás, ám célszerűbb lenne, ha a külföldi működőtőke
mobilizálásához szükséges 1.5 milliárd forintot más forrásból
biztosítaná a kormány. Egy ötlettel is szolgáltak az elnökség
tagjai: véleményük szerint, ha a mostani benzinár egy részét,
nevezetesen literenként egy forintot erre a célra elkülönítenének,
akkor évente összejönne a szükséges összeg. (MTI)
1989. április 17., hétfő 17:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|