|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása - szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért. A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen. Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|