 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyílt válaszlevele a vadásztársaságoknak (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 22., kedd - Az utóbbi időben szinte nem múlt el
olyan nap, hogy a sajtó ne foglalkozott volna a vadászattal. Ezt az
érdeklődést magyarázhatná a készülő új vadászati törvény körül folyó
vita, sajnos mégsem ez a fő oka annak, hogy többet hallunk
mostanában a vadászatról, mint amennyit gazdasági súlya, társadalmi
szerepe indokolna. Az egykori sikerágazat nimbuszát szinte egyik
napról a másikra lerombolták azok a botrányszámba menő hírek,
amelyek az elmúlt hónapokban kerültek a nyilvánosság elé. Joggal
váltottak ki felháborodást egyebek mellett az egykori állami és
társadalmi vezetők ,,intézményesített luxus vadászatai,, , amelyek
elsősorban a négy állami erdő- és vadgazdaság vadászterületein
zajlottak, így a Gemenci és a Gyulaji Vadgazdaságban is. (Meg kell
jegyeznem, hogy ezekről a vadászatokról már csak múlt időben
beszélhetünk. Az Egyetértés Vadásztársaság feloszlásával ezek a
vadászatok is megszűntek.)
A Gyulaji és a Gemenci Vadgazdaság szomszédságában működő
vadásztársaságok nyílt levélben kifogásolták azt a több mint 20
évvel ezelőtti intézkedést, amellyel bérelt vadászterületeket e két
vadgazdaság javára csökkentették, valamint a vadgazdaságok
bekerítésével és beugrók létesítésével még attól a lehetőségtől is
megfosztották a vadásztársaságok tagjait, hogy a kint rekedt vaddal
gazdálkodhassanak.
Úgy gondolom, hogy e vadászterületek bekerítésének szakmai
indokoltságáról hosszasan lehetne vitatkozni. Igaz, hogy a kerítés
megépítésekor Gyulajon rendkívül nagy volt az elhullás, és ez komoly
veszteséget okozott a gazdaságnak, de az is igaz, hogy mindezek
ellenére a gazdaság kimagasló eredményeket tud felmutatni. 1988-ban
például a vadgazdálkodásból származó nettó árbevétele közel 76
millió forint volt - területegységre vetítve hússzor annyi, mint a
levélíró vadásztársaságoké -, üzemági eredménye pedig 29 millió
forint. Tény, hogy a kerítés megépítése a környező vadásztársaságok
vadászati lehetőségét jelentősen csökkentette, hiszen megszűnt az
erdőből a vadásztársaságok területére történő rendszeres vadváltás,
sőt még a kerítés bezárásakor kívül rekedt vadat is lassan
összegyűjtötte a vadgazdaság a beugrókkal és a befogókkal.
Távol áll tőlem a vádaskodás szándéka, de információim szerint
ekkor rendszeressé vált a kerítések rongálása, kivágása. Részben
tehát ez is indokolta a vadászterületek határának módosítását. Arra
is volt példa, hogy a szomszédos vadásztársaság területén egy vadász
félóra alatt 6 db szarvasbikát ejtett el, gyakorlatilag válogatás
nélkül. (folyt.köv.)
1989. augusztus 22., kedd 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|