|
|
|
|
Országgyűlés - Keddi munkanap (2. rész)
|
Az Országgyűlés még a délelőtti órákban megtartotta a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A vitában felszólaló képviselők a már írásban is benyújtott módosító indítványaik közül kiemelték azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartottak a magyar piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen törvényjavaslat kapcsán. A vitában többen is foglalkoztak a fogyasztói érdekvédelem kérdésével, így például Ungár Klára azt javasolta, hogy a fogyasztói érdekek sérelme esetén a fogyasztók maguk, egyénileg is ,,hallathassák hangjukat,,, azaz maguk is kezdeményezhessenek jogorvoslatot. Lotz Károly ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jelenlegi jogszabály-csomagból ki kellene hagyni a fogyasztók megtévesztésének tilalmáról szóló paragrafusokat, s a fogyasztók érdekvédelmét egy külön jogszabályban kellene rögzíteni. Kompromisszumos megoldásként végül is elfogadta a fogyasztói érdekvédelem jogszabályi garanciáinak rögzítését a jelenlegi törvényjavaslatban, ugyanakkor kérte, hogy a törvényszöveg indoklásában jelezzék: az érintett törvényszakaszok ideiglenes jelleggel kerültek a jogszabály-gyűjteménybe.
Az elhangzott észrevételekre Balsai István igazságügy-miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a versenyjog három legfontosabb részét tartalmazó rendelkezésekhez - köztük a kartell-tilalomhoz, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmához, valamint a fúziókontrollhoz - érkezett a legtöbb módosító indítvány. Rámutatott, hogy a kartell-tilalom a versenyjognak régi szabálya, ugyanakkor a későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek és mentességek összegzése. A kivételekre már csak azért is szükség van bizonyos esetekben, mert a gazdasági erők koncentrálása serkentőleg hathat a műszaki és technikai fejlődésre, illetve a hazai vállalatoknak külpiacokon való megerősödésére. Ezért a jelenlegi törvényjavaslat külföldi példákból átvett mentességeket, kivételeket is tartalmaz.
A magyar gazdasági viszonyok között a készülő versenyjognak egyik legfontosabb része a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló szabályozás. A gazdasági erőfölény meghatározásába külföldi tapasztalatok alapján került be az a pont, amely a piaci részesedés arányában vizsgálja a kérdést. Ennek mértékével kapcsolatban azonban rengeteg módosító indítvány érkezett. Balsai István azonban továbbra is úgy vélekedett, hogy a fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatához igazodva azt a megfogalmazást kell megtartani, amely szerint erőfölényben van az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon az adott áru tekintetében a 30 százalékot meghaladja a részesedése. (folyt.köv.)
1990. november 13., kedd 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|