|
|
|
|
,,Salus populi? Suprema lex-esto,, - A haza üdve a legfő (OS)
|
,,Salus populi? Suprema lex-esto,, - A haza üdve a legfőbb törvény. Minden törvény feletti Válasz Krassó György botrányhősnek ,,a csepeli munkások jótevőjének,, a vasárnapi újságban megjelent Ki az igazi 56-os? című cikkére (1. rész)
1990. november 11., vasárnap - Az 56-os Szövetség sok telefonhívást kapott és kap a mai napig is, hogy hogyan tűrünk meg magunk között olyan személyt, méghozzá szóvivőnek, aki a csepeli munkásokat levesosztással, a magyar Parlamentet koszos sátrak felállításával tisztelte meg. Arról nem is beszélve, hogy olyan Október Párt tagjával őriztette ezeket a sátrakat, akit a rendőrség a sátorból a betörő-szerszámaival vett őrizetbe. Krassó botrányhősnek ezen kívül már sok-sok, a jóízlést nélkülöző tevékenysége volt és lehet mindaddig, amíg a sajtó munkatársai lehetőséget nyújtanak számára, hogy a már úgyis szétzilált nemzeti egységre való törekvés netán az 56-osoknál is csődöt mondhasson.
Végtelenül sajnálom, hogy e kinyilatkoztatásomra sor kerül, de az 56-os Szövetség megítélése a közvéleményben ezt megköveteli tőlem. Ennek megfelelően közlöm, hogy Krassó György botrányhőst, az 1990. szeptember 20-i jegyzőkönyvünk tanúsítása szerint, mely az 56-os Szövetség egyetlen székházában lett fölvéve, a XIV. Kolumbus u. 11. szám alatt, az ott lévő klubnapot tartó 26, szövetséget alapító tag Krassót kiutasította a helységből azért, mert nyomdafestéket nem tűrő hangon és a régen várt nemzeti egység megteremtésére való törekvést meggyalázta. A kiutasítók között volt négy 56-os halálraítélt, akiket személyükben is megsértett. Ennek a következményeként az ott lévő tagok az említett jegyzőkönyvben felszólítottak engem, mint a szövetség választott ügyész szóvivőjét, hogy sürgősen hívjuk össze a kongresszusunkat (Nagy Tanácsunkat), válasszunk vezetőséget és a Krassó-féle ügyet is ott rendezzük el.
Ennek a felszólításnak helyt adva az 56-os Szövetség 1990. október 8-án a sajtó és videofelvétel jelenlétében tartotta meg Nagy Tanácsát, melyen 152 alapítótag, illetve vidéki és megyei küldött mintegy háromezer fős taglétszámmal a hátuk mögött módosította az alapszabályt és öttagú elnökséget választott, méghozzá a Magyar Nemzet 1990. október 8-i cikke szerint a magyarországi választások történetében teljesen egyedülállóan, egyetlen ellenszavazat és tartózkodás nélkül. Az elnök az elkövetkezendő három évre Hornyák Tibor lett.
Az elnökség - említí érdekességként a cikk - három volt halálraítéltből, egy 15 évet ült neves forradalmárból áll és az elnökség öt tagja összesen 54 évet töltött Kádár börtöneiben. (folyt. köv.)
1990. november 12., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|