|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Erdélyi szamizdat - pesti sajtóbemutató
|
München, 1989. február 17. (SZER, Pesti sajtóbemutató, Magyar Híradó) - Megjelent a Kiáltó Szó című erdélyi szamizdat folyóirat második száma. A lapot ma mutatták be a sajtó képviselőinek. - Lángh Júliát hallják: Ma délután 2 órakor volt a Kiáltó Szó, az erdélyi szamizdat- kiadvány második számának sajtóbemutatója. A Kiáltó Szót Csoóri Sándor, Bodor Pál, Molnár Gusztáv és Ara-Kovács Attila mutatta be a közönségnek. A budapesti telefonvonal végén Ara-Kovács Attila: A Kiáltó Szó bemutatására - mert nemcsak a második számra, hanem az elsőről is volt szó - most került először sor itt a magyar fővárosban. Az Erdélyi Magyar Hírügynökség, illetve a Magyar Emberi Jogok alapítványa kérte fel az említett értelmiségieket, plusz engem is, hogy számoljunk be erről a folyóiratról. Elég nagyszámú újságíró jelent meg, körülbelül 30-40-en lehettek, elsősorban magyar sajtó volt jelen. Fontos tényező, hogy a Magyar Televízió is ott volt és felvételt készített, ugyanakkor néhányunkkal interjút is. Mi a különös jelentősége a Kiáltó Szónak, hiszen annyi év után most újra először van Erdélyben is szamizdat, és ki is jut a határokon. Elsősorban ez a jelentősége. Ezen kívül pedig fel tudnék még olyan szempontokat sorolni, mint például azt, hogy Romániában soha nem volt román szamizdat. Az első az 1981-ben elindított Ellenpontok, majd ez a második, közte pedig az Erdélyi Magyar Hírügynökség az, ami (...). Tehát elsősorban ez a jelentősége. Ezenkívül pedig az, hogy mutatja az erdélyi magyarság vitalitását, bizonyos értelemben azt az egzisztenciát, amivel megpróbál szembehelyezkedni a hatalommal. Ez nagyon fontos. Nagyon fontos nemcsak azért, hogy közösségi létét, tudatát, eszmélését megőrizze, de fontos olyan szempontból is, hogy példaadó legyen például a románság számára, hogy a terrort nem lehet tovább így elviselni. A Kiáltó Szó Erdélyben szamizdat, de miért szamizdat vajon Magyarországon, amikor most hallottuk éppenséggel, hogy ott volt a teljes sajtó a bemutatóján. Voltaképpen akkor ez nem is szamizdat Magyarországon?' Pontosan erről van szó, reményeink vannak arra, hogy a Kiáltó Szó minden egyes példányát kellő mennyiségben, hivatalos körülmények között a jövőben azonnal újraszedik, kiadják és hozzáférhetővé teszik. Köszönöm a beszélgetést Ara-Kovács Attila. +++
1989. február 17., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|