|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar politikai fejlemények
|
Washington, 1989. január 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A legtöbb kelet-európai országban politikai és gazdasági reformok bevezetése van folyamatban, és ezek között élenjár Magyarország. Néhány héttel ezelőtt a magyar Országgyűlés törvényjavaslatokat hagyott jóvá politikai, társadalmi szervezetek és szakszervezetek alakításáról, egyben jóváhagyta a gyülekezési és tüntetési jogot. A törvények még nem intézkednek az említett szervezetek hivatalos bejegyzéséről és működéséről. Erre augusztusban kerül sor. A törvények előírják azonban, hogy az új csoportok nem veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát. A kommunista hatóságok viszont fenntartják a jogot, hogy eldöntsék, fennáll-e ilyen veszély. Magyarországon ezért sokan joggal teszik fel a kérdést, jelentenek-e valami újat ezek a törvények. A szakértők, nem is beszélve az utca emberéről, óvatosan fogadják a hatóságok lépéseit. Ennek egyszerű oka pedig az, hogy Magyarország kommunista urai nem azért lazítanak a gyeplőn, mert nagyszerűnek tartják a többpártrendszert, hanem mert kénytelenek változtatásokat eszközölni. Az új törvények a kormányzat pragmatikus gesztusának is tekinthetők, hogy valamiképpen orvosolják az ország egyre mélyülő gazdasági válságát. Magyarországon alacsony a termelékenység, és az ország külföldi adóssága 13 milliárd 400 millió dollár körül van, ami hatalmas összeg egy 10,5 millió lakosú országnak. A bevezetett gazdasági reformokat, tehát az ártámogatás leépítését, a veszteséges vállalatok bezárását vagy az áremeléseket nem kísérte figyelemreméltó politikai liberalizálás. A közvélemény ezért nem is nagyon lelkesedett értük. Két héttel ezelőtt a kormány ismét hallatta hangját. Átlagban 24 százalékkal felemelte az élelmiszerárakat és 90 százalékkal a közlekedési költségeket. Pozsgay Imre államminisztert liberálisnak tartják a magyar kommunista vezetésben, és lehetséges, hogy egy szép napon ő lesz majd az óvatos politikát követő Grósz Károly utóda. Munkatársunknak Budapesten kijelentette: a kormány rájött, hogy a gazdasági változásokat politikai változásoknak kell kísérniök, bár egyes megfigyelők úgy vélik, az említett új törvények nem elég mélyrehatóak. Pozsgay azzal érvel, hogy ezek a lehető legmesszebbre mennek az új pártok megalakítása kérdésében, tekintetbe véve a túlfűtött politikai légkört. Úgy véli, hogy a kormány középutas álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Ha nem ezt az utat választotta volna, nagyobb viták lennének és nagyobb volna a párt javaslatok ellenzéke. Hozzátette: így tehát sokkal élesebb vitának lettünk volna tanúi ebben a kérdésben, a reformellenes elemeknek nem lenne ilyen gyenge hangjuk az Országgyűlésben. Pozsgay végül annak a nézetének adott hangot, hogy a kommunista párt elkötelezte magát a liberalizálás mellett, és követni fogja a szervezkedési és gyülekezési törvény előírásait. Az Egyesült Államok keleti partvidékén, Connecticut állam egyetemén tanít politológiát Tőkés Rudolf, aki rámutatott, hogy az elfogadott törvények ellenére a hatalom még mindig a kommunista párt kezében van. Tőkés kifejtette: amíg a kommunista párt vétójoggal rendelkezik a kulcsfontosságú gazdasági kérdésekben, a külpolitikában és a honvédelemben, addig eltűri majd az úgynevezett ellenzéki pártok működését. Magyarországon már ma is működnek ellenzékinek tűnő szervezetek, közöttük a Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Tőkés professzor szerint az új törvények szétforgácsolhatják és gyengíthetik az ellenzéket. A kommunista párt érdeke, hogy minél több kis ellenzéki párt legyen, amelyek atomelemei a széles, de nem egybeforrott ellenzéknek. Briliáns trükk, mert azt a látszatot kelti, hogy többpártrendszer van, de ténylegesen ez csak ravaszul irányított, tág értelemben vett pluralizmus, nem igazi többpártrendszer. Ha a kommunista hatóságok engedélyeznek bizonyos fokú igazi politikai liberalizálást, a magyar nép nyilván készen áll az alkalom megragadására és szervezetek létrehozására. Ezek között vannak az új szakszervezetek képviselői, akik most lehetőséget látnak arra, hogy elszakadjanak a kommunista irányítás alatt álló szakszervezeti szövetségtől. Amerikai szakszervezeti vezetők becslése szerint az elmúlt évben több mint 150 ezer tag lépett ki Magyarországon az állami irányítás alatt álló szakszervezetekből. +++
1989. január 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|