|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Albánia - beköszöntött a glasznoszty?
|
Tirana, 1990. november 11. vasárnap (AFP/DPA) - Albánia a
jelek szerint immár határozottan szakítani kíván a múlt
sikerpropagandájával és az önellátás politikájával. Tirana a vezetők
által is elismert gazdasági nehézségek miatt mezőgazdasági és ipari
termékek importjával szeretné enyhíteni az akadozó ellátást,
jóllehet a néhai Enver Hodzsa párt- és állami vezető még azt
hangoztatta, hogy hogy az albánok inkább füvet esznek, mintsem
térdet hajtsanak a kapitalizmus előtt.
Az Enver Hodzsa helyébe lépett Ramiz Alia pártvezér az Albán Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt csütörtökön arról beszélt, hogy a gazdasági helyzet elérte a ,,szükséghelyzet határát,,. Elismerte, hogy csaknem valamennyi gazdasági mutató visszaesést jelez a tavalyi adatokhoz képest. Az első számú szkipetár leginkább az igazolatlan hiányzásokat, a fegyelmezetlenséget és a bürokrata szellemet ostorozta azonban a visszás helyzetért.
A keserű pirulát azonban Adil Carcani miniszterelnök adta be az ország három milliós lakosságának. Az albán televizióban pénteken sugárzott interjújában eddig példa nélkül álló nyíltsággal beszélt az élelmiszerellátás , az energiaszolgáltatás és az ipari termelés ,,szűk keresztmetszetéről,,. A termeléskiesés miatt sok helyen a béreknek csak nyolcvan százalékát fizették ki a dolgozóknak. A kormányfő első helyen ugyan az aszályt tette felelőssé, de az ,,objektiv és szubjektiv,, hiányosságokat együtt említette. Elismerte, hogy Albánia a kenyérgabonától kezdve a burgonyáig számos alapvető élelmiszerből behozatalra szorul és még az étolajat is importálnia kell, noha a mediterrán éghajlatú ország egyik jellegzetes fája éppen az olajfa. A korábban is importált vashoz, acélhoz és kőolajhoz további ipari nyersanyag társulnak, mint példáául a gyapot és a bőr, valamint a nemrég még exportált elektromos áram. A kormányfő nem említette, hogy az importot miből fogják fedezni. A külföldi hiteleket eddig nemcsak kigúnyolták, hanem törvényben tiltották Albániában.
A tiranai vezetés az utóbbi időben óvatos gazdasági reformokkal kísérletezik. Bizonyos pénzügyi önállóságot biztosított a vállalatoknak és a termelékenység növelése érdekében bevezette a dolgozók anyagi ösztönzését. Egy új törvény engedélyezi immár külföldi hitelek felvételét és vegyes vállalatok alapítását is. +++
1990. november 11., vasárnap 18:30
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|