 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád - vasárnapi program (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 199O. november 11.vasárnap /MTI-tud./ - Magyarország
elvi megfontolásokból elsőként csatlakozott az Irak elleni
embergóhoz, ebből azonban tetemes veszteségek keletkeztek. Az ország
szolidáris volt a Nyugattal, és most megértést vár tőle el - ezt a
gondolatot fejtette ki Göncz Árpád, az NHK japán állami televízónak
adott interjújában. A nyilatkozatot a köztársasági elnök Kaifu
Tosiki miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után adta, így már
beszámolhatott arról, hogy a japán miniszterelnök ígéretet tett
Magyarország támogatására és a működő tőke befektetéseinek
ösztönzésére. - Példaértékű lesz az országban a Suzuki vállakozása,
de emellett az ország számít a japán közepes- és kisvállalatok
jelentkezésére is - fejtette ki Göncz.
A japán támogatás jelentőségét érzékeltetve ezúttal is utalt
arra, hogy a magyarországi rendszerváltásnak csak az alapjait rakták
le, ,,a háztető felépítése még hátravan,, , és ezt Magyarország
vállalkozások élénkítését szolgáló gazdasági törvényekkel akarjuk
gyorsítani.
A köztársasági elnök a császár beiktatási ceremóniájának kezdete
előtti estét a magyar hagyományok és a magyar kultúra ápolásának
japán nagyköveteivel: azzal a mintegy negyven történésszel,
zenetudóssal, közgazdásszal töltötte, aki mindent megtesz
Magyarország hírnevének öregbítésére. Az elnök meghatott szavakkal
fejezte ki köszönetét a tokiói magyar nagykövetség épületében
azoknak, akik, egy kis ország kultúráját egy nagy és mély kulturális
gyökerekkel rendelkező országban terjesztik. - Az elmúlt negyven év
magyar történelmében háromszor állt a frontvonalban az ország: az
1956-os forradalomban, a demokratikus váltáskor, és most, amikor a
tervgazdaságot piacgazdasággá akarjuk átalakítani. A frontvonal
veszélyeit csak akkor vészeli át nyugodtan az ember, ha tudja:
sebesüléskor segítenek rajta. Tudom, ha történetesen sebesülés ér
bennünket, lesznek Japánban olyanok, akik segítenek rajtunk - mondta
az elnök hallgatóságának. Az este ünnepélyes pillanata volt, amikor
Göncz Árpád meleg szavak kíséretében a Magyar Köztársaság
Zászlórendjének kitüntetését adta át Tanimoto Kazujuki japán
zeneszerzőnek, a japán és a nemzetközi Kodály Társaság elnökének.
(folyt.)
1990. november 11., vasárnap 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|