|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Mihail, jöjjön el egy kávéra hozzánk (1. rész)
|
Bonn, 1990. november 11. vasárnap (MTI-Panoráma) - Az
egyesült Németországban még a csók is más, de a partner
mindenképpen. A Bild am Sonntag érzékeltette ezt két fényképpel: az
egyiken Mihail Gorbacsov csücsörít jó egy évvel ezelőtt, Erich
Honeckerhez hajolva, a másikon behunyt szemmel a német borkirálynő,
Birgit Schehl orcájára nyom csókot a szovjet elnök.
Az utóbbi fénykép szombaton készült, Deidesheimben, a rajnai borvidéken, ahol Mihail Gorbacsov és Raisza Gorbacsova golyóálló panorámabuszból gyönyörködhetett a borongós rajnai tájban. Bonnban minden futószalagon gördült, sűrő egymásutánban változtak a németországi látogatás első napjának helyszínei, de az utca a ház nagyságú szovjet és német zászlok kitűzésén kívül nemigen érzékelte, hogy Mihail Gorbacsov másfél év után ismét Bonn vendége. Limuzinból ki, épületbe be, és fordítva.
Szombaton, a pfalzi erdőség vidékén, Kohl kancellár szűkebb pátriájában azonban elszabadult a pokol. Tévedtek azok, akik azt mondták, hogy Németországban már elmúlt a Gorbi-láz, a Szovjetuniónak megígért kétszámjegyű összegek milliárdokban megszeppentették a pénzt nagy becsben tartó derék németeket. A kétezer éves Speyer ezer éves dómja előtt tízezer ember várt órák hosszatt a vendégekre. Maguk eszkábálta szovjet zászlókkal, ciril feliratú, egészséget és boldogságot kívánó táblákkal felszerelkezve álldogáltak türelmesen. A város kintornása gépébe beszereltette a szovjet himnuszt. A fegyelmezett tömegről igazán nehezen lehetett feltételezni, hogy az autóbusz feltűnésére átszakítja a korlátokat, és a legszívesebben darabokra szedte volna a moszkvai házaspárt. A Vörös téri puskalövések, illetve a Scha:uble belügyminiszter és a Lafontaine kancellárjelölt elleni merénylet miatt különösen feszült szovjet és német biztonsági emberek keserves perceket éltek át. Szabályos dulakodás folyt a tömeget visszaszorítani igyekvők és a házaspárt megérinteni akarók között. Gorbacsov testőre, a középen kopaszodó, komor arcú, főnökétől soha egy lépésre nem tágító úriember profi bokszoló módjára ütötte el az elnök fejéhez fenyegetően közeledő hosszú nyelű mikrofont. (folyt.)
1990. november 11., vasárnap 15:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|