|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Sztálin - Hitler találkozó volt 1939-ben?
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. november 11. vasárnap (MTI-tud.) - Egy
szovjet történész azt állítja, hogy az egykori Európa két diktátora,
Sztálin és Hitler 1939. október 17-én, azaz nem sokkal a
Lengyelország ellen viselt szovjet-német háború után titkos
találkozót tartott Lvovban. A kutató szerint a találkozó tényét az
amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI akkori főnöke, Edgar
Hoover személyesen hozta a washingtoni külügyminisztérium
tudomására. Minderről D. Nadzsafov, a történelemtudományok doktora
számolt be, amerikai archívumok dokumentumaira hivatkozva, a
Komszomolszkaja Pravda vasárnapi számában. Utalt ugyanakkor arra,
hogy az adat hitelességét a szovjet archívumok titkosított anyagai
tudnák bizonyítani vagy cáfolni, azok egy része azonban még mindig
zárva van a kutatók elött.
Nadzsafov, aki a harmincas-negyvenes évek szovjet-amerikai kapcsolatrendszerével foglalkozik, kutatóútja során a washingtoni országos levéltárban, az amerikai külügyminisztérium dokumentumai között bukkant rá a találkozó tényét valószínűsítő levélre. (A lap egyébként közli a levél eredetijének fotokópiáját is.) A szóban forgó levélben Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI nagyhatalmú főnöke, személyesen tájékoztatja A. Berle külügyminiszter-helyettest arról, hogy irodájának tudomására jutott a Sztálin-Hitler találkozó ténye. Hoover szerint a két diktátor a szovjet-német megnemtámadási szerződésen jóval túlmenő, titkos katonai szerződést írt alá, amelyről egyébként Sztálin nem sokkal később, ugyanazon év október 28-án tájékoztatta a kommunista párt politikai bizottságának hét tagját.
Hoover levele 1940. július 19-én, azaz a találkozó után csaknem egy évvel kelt, tehát a tekintélyes amerikai ügynökség is csak egy év multán szerzett tudomást róla. A szovjet történész szerint ez azt jelzi, hogy mindkét fél maximális titoktartással kezelte az ügyet. Nadzsafov utal arra, hogy az FBI vezetője nem adta volna nevét olyan jelentéshez, amelynek hitelességéről nem volt meggyőződve. A történész szerint akkor, ha Hoover értesülése valóban igaz volt, ez érthetőbbé teszi a II. világháború előtti szovjet külpolitika számos, eddig megmagyarázhatatlan elemét, mindenekelőtt azt, hogy Sztálin miért bízott a végsőkig abban, hogy el tudja kerülni a szovjet-német háborút. +++
1990. november 11., vasárnap 15:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|