|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Gorbacsov-látogatás - mérleg, lapok (1. rész)
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. november 11. vasárnap (MTI-tud.) - Vasárnap, egy
nappal Mihail Gorbacsov szovjet elnök látogatásának befejezése után,
bonni kormánykörökből olyan hír szivárgott ki, hogy Helmut Kohl
kancellár - ha a december 2-ai választások után is ő lesz még a
kancellár - ellátogat majd kelet-németországi szovjet katonai
egységekhez. Kohl példát szeretne mutatni, hogy a szovjet csapatok
legkésőbb 1994 végéig tartó kivonulását ne kísérje türelmetlenség,
szovjetellenes felhang, amiről Mihail Gorbacsov is említést tett
Bonnban.
A kétnapos látogatás mérlegét megvonó kommentárok egységesek abban, hogy a pénteken aláírt, húsz évre szóló német-szovjet jószomszédsági és együttműködési szerződés a két országon túlmutató jelentőséggel bír, új éra kezdetét jelenti Bonn és Moszkva között, de az elégedettségbe némi tanácstalanság is vegyül: a németek kézzelfogható, márkamilliárdokban is megnyilvánuló támogatásban részesítik a Gorbacsov nevével jelzett reformkurzust, a többi nyugati államot is felszólítva hasonlóra. Mindazonáltal - teszik fel a kérdést - ki tudja, meddig lesz még hatalmon maga Gorbacsov? S ki tudja, milyen politikai alakzatot ölt majd a Szovjetunió, kit is kell majd támogatni, ha a bomlás felerősödne, a különválások még markánsabbá válnának?
- A leginkább nyugtalanító tényező magának a Szovjetuniónak az állapota - írta hét végi kiadásában a Süddeutsche Zeitung. - A Szovjetunió, mint összetartó államképződmény, nem létezik többé. Nem a gorbacsovi hatalom növekedésének jelképe, hogy a forradalom évfordulójának moszkvai ünnepségein az államfő helyi nagyságokkal vette körül magát, az SZKP Politikai Bizottságának hatalmasságai viszont hiányoztak. - A müncheni lap megítélése szerint a bonni csúcstalálkozón Németország egységének ünneplése helyett a ,,mi következik ezután,, kérdése volt a fontosabb, az, hogy a németek Europa közepén milyen szerepet fognak játszani, mennyiben járulhatnak hozzá Kelet-Európa gazdasági, s ezzel politikai stabilizálódásához? Az a félelelem, hogy a nagy átalakulások fő nyertesei, a németek, évekig csak saját otthonuk csinosítgatásával lesznek elfoglalva, Moszkvában, vagy Varsóban és Bukarestben igen elterjedt. Ugyanakkor megnyugtató is, hogy a németek el vannak foglalva magukkal, ámbár még él a németek hirtelen felocsúdásának tapasztalata is. (folyt.)
1990. november 11., vasárnap 15:37
|
Vissza »
|
|
Gorbacsov-látogatás - mérleg, lapok (2. rész)
|
- A németek akkor viselkednének ésszerűen - tanácsolja a Süddeutsche Zeitungban Josef Riedmiller, a német kommentátorok közül nem egyedül, s kissé nyitott kapukon dörömbölve -, ha nem gubóznának be jólétükbe, nem élveznék mások irígykedését, hanem cselekednének, hogy a Nyugat és a Kelet közötti jóléti szakadék ne táguljon, a különbségek fokozatosan eltűnjenek.
Mihail Gorbacsov egyik megjegyzésében azzal indokolta egyebek között a Szovjetunió leszerelési szándékát, hogy országának nincsenek ellenségei. A Frankfurter Allgemeine Zeitung éppen a német-szovjet szerződés katonai vonatkozásait, a szerződésben szereplő megnemtámadási passzust elemezve jut arra a megállapításra, hogy ez néhány NATO-partnernél esetleg homlokráncolást idézhet elő. - Ilyen megfogalmazást a szovjetek például nem tudtak kicsikarni Mitterrand elnöktől - írta a frankfurti lap. A megnemtámadási kitétel a német-szovjet szerződésben azonban a legerősebb kritikát is kiállja, s nincs ellentmondásban Németország szövetségesi elkötelezettségével. - Továbbá helytelen lenne, ha a bírálat régebbi német-orosz, illetve német-szovjet megállapodásokkal szembeni ellenérzések ébren tartására szolgálna, például az 1887-est vagy az 1939-est felidézve, amely nemcsak Európára nézve járt végzetes kihatásokkal. Az, ami most szerződésben rögzíttetett, figyelembe veszi az öreg kontinensen végbement pozitív átalakulásokat, s éppen a Kelet és Nyugat közötti egykori választóvonal mentén jelzi a hidegháború végét. Természetesen éppen ezért igen nagyok azok a remények, amelyeket most Európának a szocializmus miatt tönkrement keleti része a nyugati résszel szemben táplál. Gazdasági segítségnyújtásba vetett reményt nem csupán a Szovjetunió táplál, ahol a baj napról-napra nő. A Moszkvával kötött szerződésegyüttes Bonn-nak kis pénzébe kerül, de az ottani viszonyok javulása csak akkor várható, ha Gorbacsov az Európai Közösségeket, Észak-Amerikát és Japánt is meg tudja nyerni. Erre azonban mindaddig aligha számíthat, amíg fennmarad a szembetűnő eltérés bátor külpolitikája és vonakodó reformpolitikája között - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. +++
1990. november 11., vasárnap 15:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|