|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (5. rész)
|
A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta, el kell dönteni végre, hogy Magyarország milyen fejlődési utat kíván választani: a parlamentáris demokráciáét avagy a prezidenciális rendszerét? Mivel azonban a parlamentáris demokrácia kiépítése már megkezdődött - ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás - ebbe pedig semmiképpen sem illeszthető be a köztársasági elnök közvetlen, nép általi megválasztása. El kell dönteni: ki az ország első számú vezetője, a miniszterelnök-e, vagy a köztársasági elnök. A kérdéshez mindjárt hozzáfűzte: a Parlament egyszer már döntött arról, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, tehát ennek megfelelően szükséges módosítani az alkotmányt.
A kétharmados szabály módosításával összefüggésben Torgyán József hangoztatta: ez a változtatás szorosan kapcsolódik az ország kormányozhatóságának kérdéséhez, ily módon pedig a felelős miniszterelnöki rendszerhez. A parlamenti demokráciában - mondotta - két fontos elv működik. Az egyik az, hogy a legfőbb hatalmat a Parlamentnek kell megadni, a másik pedig a kormányozhatóság garantálása. Igaz, miután a kormány rendelkezésére áll a szakembergárda, a végeláthatatlan hivatali apparátus, a Minisztertanács akkor is a Parlament fölé nőhet, ha kevesebb jogosítványa van, mint az Országgyűlésnek. Ez a veszély azonban ezt a Parlamentet - tekintve frakcióit, frakcióvezetőit és vitakészségét - vajmi kevéssé fenyegeti - jelentette ki, ismét derültséget keltve a padsorokban.
Végezetül Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt az intézményt csak átmeneti megoldásként tudja pártja elfogadni, azzal a kitétellel, hogy mielőbb megszületik az új választójogi törvény. A további módosítások közül kiemelte a konstruktív bizalmatlansági indítványt, hangoztatva, hogy ebben a formájában kizárja mindenfajta visszaélés lehetőségét.
A kisgazdák frakciójából Oláh Sándor azzal kezdte mondandóját, hogy egyetért a törvényjavaslattal, mint kisebbik rosszal. Ugyanis az erős Parlament elvének érvényesítésekor kénytelenek megalkudni azzal, mint kisebb rosszal, hogy ne a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Ugyanakkor veszélyesnek ítélte az ,,alkotmányba való belecsípkedést,, jogalkotói munkaként aposztrofálni. Véleménye szerint ez az egész rendszer koncepciójának és magának a rendszernek a felborításával járhat. (folyt. köv.)
1990. június 5., kedd 19:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|