 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZDP 36. kongresszusa - harmadik nap (3. rész)
|
A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora délutáni
órákban a párt és a szakszervezetek kapcsolatát vitatták meg. Tóth
Alpár történeti áttekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos
pártegyesítés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokrata
párt utódvéd állásait, amely a dolgozók politikai érdekvédelmében is
megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövőben is a szoros
szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a
szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert enélkül nincs és nem is
lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz
igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tagság a
szociáldemokratákat is érdekképviseleti szervként ismeri el.
Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között annak a
véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miként alakul a kapcsolat a
jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP
elsődlegesen a munkások pártja legyen. A munkás értelmezést
szélesítve, volt aki azt szorgalmazta, hogy a szociáldemokraták ne
csupán a munkásságban, hanem a népben gondolkozzanak. Fontosnak
ítélték azt is, hogy a szakszervezetek ismerjék meg a párt
programját, s a velük való kapcsolattartásra az MSZDP jelöljön ki
bizottságot. A vitában szót kérők közül az egyik küldött azt
javasolta, hogy a résztvevők támogassák a Szociáldemokrata Ifjúsági
Mozgalom helyi szervezeteinek létrejöttét. Másikuk szégyenletesnek
tartotta, hogy Révész Andrásnak, a párt elnökének neve jószerivel el
sem hangzott a kongresszuson, s erre senki sem adott elfogadható
magyarázatot. Szerinte, aki nem ismeri el Révész András kiemelkedő
tevékenységét, az nem lehet igazi szociáldemokrata.
A délutáni vitában szót kért az emigrációban lévő Észt
Szocialista Párt képviselője, aki kifejezte reményét, hogy hamarosan
legálisan is vendégül láthatják a magyarországi szociáldemokratákat
hazájában. A küldöttek több nyilatkozatot is elfogadtak. Állást
foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu
politikája ellen. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi
szociáldemokrácia megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a
Csehszlovákiában zajló eseményeket. A párt erkölcsi kötelessége,
hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a
demokráciáért küzdő csehszlovákiai erőket. Elvárja, hogy a
csehszlovák kormány tartsa be az általa is aláírt nemzetközi emberi
jogi szerződéseket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát.
(folyt. köv.)
1989. november 5., vasárnap 17:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|