 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az MDF köztársaságielnök-jelöltjének életrajza
|
1989. október 22., vasárnap - Für Lajos parasztcsaládban született 1930. december 21-én a Vas megyei Egyházasrádócon. A csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történész diplomát szerzett. Kezdetben az egyetemen dolgozott a jeles történész, Szabó István tanársegédjeként. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt; november 4. után letartóztatták és internálták. Rövid időre Franciaországban keresett menedéket. Hazaérkezése után évekig kétkezi munkásként, majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964-ben térhetett vissza a tudományos pályára. Jelenleg elismert agrártörténész, a történettudományok doktora. Csaknem negyedszázadon át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszékének docense.
Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli
magyarság sorsáért. 1974-ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent
,,Milyen nyelven beszélnek a székelyek?,, című esszéjéért évekig
hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika.
Nős, két gyermek apja. Felesége, Bíró Friderika néprajzkutató.
(MTI)
1989. október 22., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|