|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Rosszul startol a növénytermelés Baranyában
|
1989. február 13., hétfő - Megkezdődtek a szántóföldi munkák a baranyai határban. A traktoros brigádok hétfőn sok helyütt hozzáfogtak a koratavaszi növények talajának előkészítéséhez. Ha az időjárás nem változik lényegesen, három hét mulva már vethetik a borsót, a zabot, az árpát és a cukorrépát. Most tárcsázással és simitózással igyekeznek elmunkálni az őszi mélyszántást. Megkezdődött a kalászos növények fejtrágyázása is. A talajfelszin teljesen száraz, ezért nem repülőgéppel, hanem földi gépekkel szórják ki a mütrágyát az őszi vetésekre.
Legdélibb megyénkben mindig előbb ,,nyit,, a határ, mint az ország északibb tájain, ilyen korai munkakezdés azonban párját ritkitja Baranyában is. Az immár száz napja tartó téli aszály következtében erősen megcsappant a talaj vizkészlete, amin már csak egy esős tavasz segíthet. A gazdaságok azonban addig sem tétlenkednek. Ha már nincsen csapadék, legalább azt a körülményt próbálják kihasználni, hogy a gépek nehézség nélkül tudnak mozogni, dolgozni a száraz földeken: a jó időben elvégzett talajmunkával és mütrágyázással mérsékelhetik az aszály káros hatását. Február közepe lévén, bizonyosnak látszik most már, hogy - bármiként alakul is a további időjárás - kedvezőtlen starthelyzetbe került a növénytermelés. Januárban mindössze 4,8 milliméter, február első felében pedig csupán 1 milliméter csapadék hullott a Mecsek vidékén - töredéke a sokévi átlagnak. Sajnos, a megelőző két hónapban /novemberben és decemberben/ is a szokásos mennyiségü csapadéknak alig egyharmada áztatta meg a földeket. Mindehhez hozzá kell venni, hogy az egész elmult esztendő is aszályos volt. A rendkivül súlyos szárazság egymilliárd forint veszteséget okozott a megye mezőgazdaságának. Ősszel hatvanezer hektáron került földbe a búza és az árpa. A tél előtti határszemlén a vetések 39 százalékát gyengének, 35 százalékát közepesnek és 27 százalékát jónak minősítették a baranyai szakemberek. A helyzet azóta nem változott. Sőt A búza egy része ki sem kelt, a többi pedig a csapadékhiány miatt nem fejlődött kellőképpen. Tehát nagy szüksége van a tápanyagra a gyengén telelő növénynek. A tavaszi vetésre szánt földek termőrétegében kevés a nedvesség. Ezért is fontos most a szántások gyors és tökéletes lezárása, hogy megóvják a talajban levő viz minden cseppjét. (MTI)
1989. február 13., hétfő 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|