|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Korea - visszhang (1. rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 2. csütörtök (MTI-tud) - A hidegháború utolsó megmaradt falán tört át Korea és Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével - idézte Ro Te Vu államfő kijelentését a The Korea Herald csütörtökön címoldalon megjelent cikke, amely beszámolt a köztársasági elnök és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszéléséről. A cikk - összhangban a többi tudósítással - korszakos jelentőségűnek, példa értékű történelmi lépésnek minősítette a tényt: február 1-jén a Koreai Köztársaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal.
A The Korea Times elemzése szerint a lépés fordulópontot jelent Korea és a szocialista országok kapcsolatában. Ennek köszönhetően jobbak a kilátások arra, hogy fejlődjön a viszony azokkal az országokkal, amelyek már megnyitották, vagy a közeljövőben tervezik kereskedelmi irodájuk nyitását. Diplomáciai elemzőkre hivatkozva a koreai sajtó egységesen állapította meg, hogy elsősorban Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária az, amellyel a legjobbak a kilátások a hivatalos kapcsolatok felvételére. Magyarország úttörő lépését a The Korea Times annak a nyitási politikának szimbólikus jelentőségű megnyilvánulási formájaként értékeli, amelyet Grósz Károly múlt év májusa óta valósított meg. Ezzel összefüggésben idézi Ro Te Vu Grósz Károlynak küldött üzenetét a Csoszon Ilbo, a több, mint egymillió példányban megjelenő legnagyobb koreai lap, csakúgy, mint a The Korea Herald: ,,hadd fejezzem ki legmélyebb hálámat a főtitkár úrnak azért a merész döntéséért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével támogatja északi politikámat,,. A dél-koreai külpolitika általános nyitását megfogalmazó úgynevezett északi politikával kapcsolatban a Hankuk Ilbo és a Szöul Szinmun, valamint az angol nyelvű lapok idézik Horn Gyula elutazás előtti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését: ,,meggyőződésünk, hogy kapcsolataink Dél-Koreával hozzá fognak járulni a feszültség csökkentéséhez és a békéhez a Koreai-félkszigeten és hatással lesznek a békés újraegyesítési törekvésekre.,, A The Korea Times szerkesztőségi cikke nem is tagadja: Szöulban arra számítanak, hogy Horn Gyula dél-koreai látogatása során szerzett tapasztalatairól és benyomásairól tájékoztatja a kelet-európai országok politikusait, ami hozzájárulhat a koreai politika jobb megértéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 07:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|