 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Koreai Köztársaság - Magyar Népköztársaság (felcim) Az út állomásai (1.rész)
|
1989. február 1. szerda (MTI-Panoráma) - Azokat, akik az utóbbi időben nyomon követték akár a budapesti, akár a szöuli politika alakulását, nem érhette váratlanul a hír, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság teljes értékű diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. A viszony normalizálásának útján számos lépést tett a két kormány az elmúlt hónapokban. Megelőzte mindezt és az induláshoz megteremtette a szükséges kedvező légkört a szocialista országok túlnyomó többségének az a döntése, most meg kell szakítani az olimpiai bojkottok és ellenbojkottok láncolatát, el kell küldeni a sportolókat a szöuli nyári játékokra.
A körülmények tehát - Ázsiában egyáltalában nem szokatlan módon
- reflektorfénybe állították a sportdiplomáciát. A magyar-délkoreai
közeledés mélyebb okai azonban gazdasági és politikai természetűek.
Az első komolyabb lépés az volt, hogy tavaly márciusban irodát
nyitott Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara. Szeptemberben, az
olimpiai játékok megkezdése előtt hivatalos közlemény adta tudtul: a
gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális, sport-,
műszaki-tudományos, konzuli, valamint egyéb kapcsolatok szilárd
alapokra helyezése érdekében a Koreai Köztársaság képviseletet nyit
Budapesten, Magyarország pedig Szöulban. A magyar fővárosban
októberben, Szöulban pedig decemberben kezdte meg működését az
állandó képviselet.
A közleményben az is benne volt, hogy a felek rövidesen
tárgyalásokat kezdenek a teljes értékű diplomáciai kapcsolatok
felvételéről. Ezek a tárgyalások megindultak, és új lendületet
kaptak Szin Dong Von-nak, a Koreai Köztársaság külügyminisztere első
helyettesének december végi budapesti látogatásakor. Ez készítette
elő Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár mostani szöuli útját,
amelynek során feltették a pontot az i-re.
A kapcsolatok tartalmi oldalát illetően: a két ország már
megállapodást kötött egymással a sport és a hírügynökségi munka
terén való együttműködésről, valamint a beruházások védelméről. A
felsorolás folytatható: kereskedelmi és gazdasági együttműködési
megáll apodással, kulturális megállapodással, valamint a diplomaták
és a szolgálati útlevéllel rendelkezők vízumentességéről szóló
egyezménnyel. Valószinüleg nem várat magára sokat a
műszaki-tudományos eg yüttműködési megállapodás, a légügyi
egyezmény, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény végleges
rögzítése.
1989. február 1., szerda 11:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|