|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében - fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör, valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|