 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ-állásfoglalás a népszavazásról (1. rész)
(OS)
|
1990. június 26., kedd - A Szabad Demokraták - tiszteletben
tartva a népszavazás jogintézményét - fejet hajtanak Király Zoltán,
az MSZP, az MSZMP, a Demisz, az FMDP, az Agrárszövetség által
összegyűjtött kétszázezer aláírás előtt, és az Alkotmány
előírásainak megfelelően, egyetértenek a népszavazás kiírásával.
Véleményünk szerint az aláírásgyűjtő szervezetek többsége azok közül
került ki, amelyek a szabad választásokon súlyos vereséget
szenvedtek, ennek ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy sokan azért
adták aláírásukat, mert őszintén hisznek a közvetlen választás
fontosságában. Pedig a köztársasági elnök megválasztásának módja nem
a demokrácia fokmérője - az európai demokráciák többségében nincs
közvetlen választás -, viszont alkalmas arra, hogy érzelmi alapon
manipulálva, megosszon egy országot. Holott nem érzelmi, hanem
alkotmányjogi kérdésről van szó.
A legtöbb európai országhoz hasonlóan, a mi alkotmányos
rendszerünk a két kínálkozó modell közül - a parlamentáris
demokrácia és az elnöki rendszer - a történelmi hagyományainknak
megfelelő parlamentáris demokráciát választotta. Ebben a rendszerben
a legerősebb intézmény a parlament által megválasztott, erős
miniszterelnök. A köztársasági elnök, a reprezentatív feladatokon
túl, csak igen szűk jogkörrel van felruházva.
Ebből az következik, ha a nép nem bízik az általa megválasztott
parlament ítélőképességében, akkor a köztársasági elnöknél fontosabb
funkciót ellátó miniszterelnököt kellene népszavazással
megválasztania.
Az SZDSZ az aláírásgyűjtő kampánnyal alapvetően nem értett
egyet, de tényként fogadja el, hogy a százezer aláírás hitelesítését
követően július 14-én vagy december 14-én sor kerül a népszavazásra.
(A népszavazást nem lehet a helyhatósági választásokkal együtt
tartani.) Amennyiben ezen a választáson a választópolgárok legalább
ötven százaléka részt vesz, és a többség a közvetlen választás
mellett voksol, úgy decemberben, vagy jövő évben kerülhet sor a
köztársasági elnök megválasztására. (folyt.)
1990. június 26., kedd 15:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|