![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A magyar belpolitika - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Az első felháborodott válaszok már megszülettek a két írással. Sőt ennél továbblépve, a Hiány című szociálliberális folyóiratban tartalmi elemzés is foglalkozik éppen a Magyar Fórum nevű hetilappal, kezdve Csurka István tavaly antiszemita ízűnek nevezett megnyilatkozásaival, folytatva olyan kijelentésekkel, hogy a néhány ezer magyar újságíróból pár száznak meg kellene már tanulnia, mi az a félelem, egészen az Apák és fiúk című, szintén Csurka írásig, amelyben a bolsevizmus és a liberális ellenzék között vonatik párhuzam.
Kevéssé születik azonban válasz arra, miért ezek a szélsőségesnek tekinthető hangok, miért a félelem egy úgynevezett ellenforradalomtól. Hogy miért kellene egy De Gaulle-hoz hasonlatos erős - értsd a parlament feje fölött kormányzó - államférfiú?
Első megközelítésben mindez világos kritika Antall József személyével kapcsolatban, aki pártja jobboldali radikálisainak nem tudja, tán nem is akarja beváltani reményeit. De egy másik megközelítésben a hagyományos magyar mentalitásról is szó van, amely mindig szeretne a feje fölött egy apukát, egy bölcs, jóságos, azonban népét, gyermekét - ha kell - megfenyíteni is képes uralkodót.
Ez a két szempont igaz, mégis ennél többről van szó. Ez a több azt is jelenti, hogy közelednek a döntő helyhatósági választások, miközben a sorokat már megzavarta a köztársasági elnök megválasztására kiírandó népszavazás ténye, amely nem tudni egyelőre milyen eredményeket hozhat.
Aztán figyelembe kell venni azt is, hogy az Antall-féle kormány egyelőre alig működőképes. A parlamentben előterjesztései nincsenek, rábízza a honatyákra, hogy ők javasoljanak, vitázzanak, vagy döntsenek. (folyt.)
1990. június 25., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|