![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Támadás a kisgazdák ellen
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------
München, 1990. június 24. (SZER, Földközelben) - A mikrofonnál Rajki László.
A nagyüzemi agrárlobby számháborút indított a Független Kisgazdapárt ellen. Például a Magyar Hírlap egyenesen azt állította, hogy az ország lakosságának 90 százaléka a kisgazdák földprogramja ellen szavazott, holott a választás első fordulójában az állampolgárok kereken egyharmada, a második menetben pedig több mint fele nem is járult az urnákhoz.
A TSZ-elnökök véd- és dacszövetsége szintén azzal vádolja a Független Kisgazdapártot, hogy a választáson a szavazatok alig 10 százalékát szerezte meg, mégis rákényszeríti akaratát az egész országra. Teszi ezt az a TOT-utód MSZOTSZ, amely Agrárszövetség néven indult és csak három százalékot kapott, miközben a kisgazdákra, tehát a földtulajdon 1947-es viszonyok szerinti rendezésére a falvak lakosságának 57 százaléka voksolt.
Egyébként a MSZOTSZ tiltakozását még jogosnak is tarthatnám, ha nem a szövetkezeti parasztság nevében fogalmazta volna meg, hanem a téeszelnökökében, akik megalakították és működtetik.
Furcsa, hogy azok vádolják a szövetkezetek belügyeibe való durva, úgymond a múlt rendszerben is példa nélküli beavatkozással az Országgyűlést és az Antall-kormányt, akik - tisztelet a kevés kivételnek - mindenben kiszolgálták a kommunista rezsim parasztellenes agrárpolitkáját, illetve az átalakulás joghézagait is saját hatalom- és vagyonátmentési kísérleteikre akarták kihasználni.
A téeszvagyon kiárusítását megakadályozandó törvénymódosítást megtámadják az Alkotmánybíróságnál, és azt a látszatot keltve indítanak aláírásgyűjtést, mintha az új demokratikus rend intézkedései szétvernék a nagyüzemeket, veszélyeztetnék dolgozóik megélhetését, jövőjét, holott a koalíciós pártok mindegyike ennek pontosan az ellenkezőjére törekszik. Fokozatosan kívánja átalakítani az agrártermelést, hogy ne szenvedjen hiányt a lakosság ellátása, mindenki megtalálja boldogulását, aki egyénileg vagy csoportos formában akar gazdálkodni. (folyt.)
1990. június 24., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|