![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Nyílt levél a pénzügyminiszterhez (1. rész)
(OS)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. június 24., vasárnap - A Vállalkozók Országos Szövetsége nevében Palotás János országgyűlési képviselő arra kérte az OS-t, hogy nyílt levélként közölje a parlamentnek és a pénzügyminiszternek átadott képviselői interpellációját. Az interpelláció parlamenti nyilvános elhangzását ugyanis a rendkívüli parlameni ülésszak szabályai nem tették lehetővé.
Képviselői interpellációm tárgya az 1989. XI. tv. - az általános forgalmi adóról -, illetve annak 58. paragrafus (1) bek. c./ pontja, a 61. paragrafus (1-2-3-4) bekezdések egésze, valamint a 76. paragrafus (4-5) bekezdései. Az érintett törvény Európában példátlan módon határozta meg adminisztratív szabályait az értékesítés bizonylatolásának. Ezzel a módszerrel a gyakorlattól elrugaszkodva a gazdaság természetes szereplőitől, a létező vagy lehetséges technikai háttértől elrugaszkodva, az eladó és vevő kapcsolatát figyelmen kívűl hagyva , tisztán spekulatív állami ellenőrzési célok szakszerűtlen előtérbe tolásával alkotta meg az állampárt mindvégig megingathatatlan pénzügyi apparátusa. A törvény elfogadásakor az előterjesztők félrevezették az akkori Országgyűlést, mikor az indoklás érveként nemzetközi gyakorlatára hivatkoztak - utalva arra a ,,turista,, tapasztalatra -, hogy gyakran a legkisebb üzletben is minden tételről pénztárgép által, kérés nélkül kiállított számlát kap a vevő. Ezzel azt a látszatot keltette, mintha ez törvényi szabályozáson, ellenőrzéshez kapcsolt, így szigorú bizonylati szabályoknak meghatározott és bevizsgált - így rendkívűl drága pénztárgépeken alapulna. Ez azonban szándékos megtévesztés. A rendszer működésképtelensége miatt ugyanis ilyen szabály nincs - erről tájékoztatta a Vállalkozók Országos Szövetségét minden külföldi partnere. Nem gondoltak a törvényhozók annak idején a kérdés felvetésekor azokra a vásárlásaikra, kapott szolgáltatásaikra, amikor nem kaptak semmit, illetve nem figyelhették meg azt sem, hogy a kapott bizonylatok döntő többsége csak a vevőnek nyújt információt, nem felel meg bizonylatként. Nem felel meg ezen egyszerű célgépek által adott bizonylat egyetlen ellenőrzési elvárásnak sem. Ezeket kizárólag saját tevékenységük segítésére, a számukra legjobban megfelelő módon és eszközzel a vállalkozók saját döntésén alapszik. Nem felel meg, mert nincs is ilyen funkciója. (folyt.köv.)
1990. június 24., vasárnap 17:39
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|