 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - a második ülésnap (1.
rész)
|
1990. június 19., kedd - Az alkotmánymódosításról szóló
törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az
Országgyűlés.
Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ
frakcióvezetője, s bejelentette: a szabad demokraták törvényesnek
ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista
Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által
kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának
módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a
helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpontjára,
szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban
megtartani.
A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az
alkotmánymódosítás néhány fontos eleme - címerkérdés, nemzetiségek
parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány -, a
felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a
népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás
témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a
viszontválasz-adás jogával.
Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása
indította el. A független képviselő felszólalása elején vitába
szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az alkotmány jelenlegi
módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványainak kiiktatására
irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kérdésekre
koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy
a képviselő kijelentette: értesülései szerint a Parlamentben
,,puccsot,, készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy
informátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni,
azt állította, hogy a Parlament megpróbált felkészülni az
alkotmánymódosítás vitájának hétfői lezárására. Szerinte ezt
szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Házba a Magyar Közlöny
szerkesztőit, s így a módosított alaptörvény, amely egyebek közt
tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd
reggelre hatályossá vált volna. Ezt a ,,puccskísérletet,,
hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egyidejűleg benyújtott
népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. (folyt. köv.)
1990. június 19., kedd 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|