|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Még nem késő - Az MSZP II. kongresszusának állásfoglalása az ország helyzetéről
"A munkások, a munkavállalók védelme nélkül nincs szociális
piacgazdaság
Új munkahelyeket kell teremteni a szolgáltatások
bővítésével és az elmaradott területek fejlesztésével. Elő kell
segíteni, hogy az állásukat vesztettek munkát kapjanak vagy
vállalkozzanak. A munkanélküli segély csak átmeneti megoldás lehet.
"
Izraeli Rádió, A zsidó világ:
Csurka Istvánról
"A Pesti Hírlap 1990. október 21-iki számában másfél lapoldalas
terjedelemben írta meg válaszát Benedek Pálnak, az MTI tel-avivi
tudósítójának, az Új Kelet egyik szerkesztőjének. Csurka jó író.
Szatírái közismertek Magyarországszerte. Éppen ezért nem látszik
különösen nagy feladatnak, hogy a saját stílusában ízekre szedjen
egy MTI tudósítást. A baj ott kezdődik - mint minden ilyen esetben
-, hogy cikke csúsztat, méghozzá erősen csúsztat.
Elég is csak a cikk végéből idézni néhány mondatot, hogy
megértsék mire gondolok. Idézem: Benedek úrnak pedig talán azt
kellene ezek után jelenteni, hogy van-e magyarországi származású
azok között a fegyveresek között, akik tucatszámra lődözik le a
fegyvertelen arab tüntetőket? És ha van, kik befolyásolják őket?
"
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Cserkészszövetség I. közgyűlése (1. rész)
|
1989. február 11., szombat - Dr. Surján László nyugalmazott egyetemi tanárt, a 75 esztendős fül-orr-gégespecialistát választották meg a Magyar Cserkészszövetség elnökévé szombaton, a szövetség I. közgyűlésén, amelyet szombaton tartottak meg a Fővárosi Gázművek óbudai művelődési házában. A tanácskozáson elfogadták a szövetség alapszabályát és további tisztségviselőket is megválasztottak.
Jó munkát - köszöntötték az érkezőket a művelődési ház kapujában a rendezők, akiknek öltözékén ott csillogott a cserkészjelvény, a szent koronával ékesített hagyományos liliom. Jóllehet, a művelődési ház mintegy két és félszáz ember befogadására képes, a színházterem földszinti és emeleti széksorai nem bizonyultak elegendőnek. A tanácskozás ünnepélyes hangulatban kezdődött meg: fiatalok és idősebbek, hajdani cserkészek és érdeklődők százai - közülük jó néhányan már cserkészegyenruhában - énekelték el a Himnuszt, a Cserkészindulót, s hallgattak meg az alkalomhoz illő verseket, prózai művekből részleteket Sinkovits Imre tolmácsolásában. Több ízben nagy taps fogadta Urhelyi Jánosnak, a szövetség egyik újjászervezőjének gondolatait, és bejelentéseit. Így például azt a tényt, hogy január 24-én a Fővárosi Bíróságon a társadalmi szervezetek listáján egyes számmal jegyezték be a Magyar Cserkészszövetséget, jogfolytonos utódjaként az 1912-ben megalakult Magyar Cserkész Szövetségnek. Urhelyi János szólt azokról a vitákról is, amely végül is két szövetség, a Magyar Cserkészszövetség, illetve a Cserkészcsapatok Szövetsége kialakulásához vezetett. Mint tájékoztatójából kiderült: a kettő között elvi különbségek vannak. A Magyar Cserkészszövetség ragaszkodik a valláserkölcshöz, az 1912-ben életre hívott magyar cserkészet hagyományaihoz, mindahhoz, ami ebben az ifjúsági mozgalomban szép és tiszta volt. A Cserkészcsapatok Szövetsége pedig - amely először ugyancsak cserkészszövetség néven kívánta bejegyeztetni magát, de így nem fogadták el az érvényes jogszabályoknak megfelelően - a Hazafias Népfront égisze alatt, a Magyar Úttörők Szövetségével szoros kapcsolatban kíván működni. Az MCSSZ nem akar politikával foglalkozni, mert úgy véli, hogy a mai, agyonpolitizált világban ez a gyermeknevelés ,,rákfenéje,,. Ismertette azt a táviratot is, amely a Cserkészcsapatok Szövetségétől érkezett a közgyűléshez, jó munkát kívánva a résztvevőknek és megerősítve készségét a testvéri együttműködésre. (folyt.köv.)
1989. február 11., szombat 17:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|