|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-szovjet kereskedelmi forgalom ,91 (1. rész)
|
1990. november 23., péntek - Számos nyitott kérdésre
sikerült választ kapni a magyar-szovjet gazdasági és kereskedelmi
kapcsolatok jövőjét illetően - mondotta kétnapos moszkvai
tárgyalásainak eredményét összegezve, pénteki, hazaérkezését
követően tartott sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára.
Berényi Lajos és Alexej Kacsanov, a szovjet Össz-szövetségi, Külgazdasági Minisztérium államtitkára parafálták azt a megállapodást, amely rögzíti az 1991-ben kölcsönösen szállítandó áruk listáját, tartalmazza azoknak a termékeknek a mennyiségét is, amelyeket a két ország kész eladni egymásnak, illetve vásárolni egymástól. A listát úgy alakították ki, hogy a szovjet szövetségi kormány rendelkezésére álló valutakeretet ne lépje túl. Eszerint az indikatív (ajánlási) listán oldalanként másfél milliárd dollár értékű áru szerepel. Az idei, várhatóan mintegy 7,5 milliárd rubeles forgalomnak ez körülbelül 40 százaléka.
Elvileg 7 milliárd dollár értékű is lehet a jövő évi forgalom - mondotta Berényi Lajos - a köztársaságokkal ugyanis lehetőség van külön megállapodásokra, s mind a magyar, mind a szovjet vállalatok mindenféle kötöttség nélkül megállapodhatnak egymással kölcsönös áruszállításokban. Az NGKM már tárgyalt egyebek közt az orosz, az ukrán, az üzbég és a belorusz köztársaságok illetékeseivel.
A központi lista szerint - a magyar partnerek meglepetésére - a szovjetek 50 százalékban gépipari termékeket szeretnének vásárolni, élelmiszereket azonban nem soroltak fel. Élelmiszer-igény a Szovjetunióban természetesen lenne, de a magyar exportőröknek számolniuk kell a nyugat-európai konkurenciával. Várakozáson felül, 400 millió dollár értékben szeretnének a szovjet partnerek jövőre magyar gyógyszereket vásárolni. Igényt tartanának 300 millió dollár értékben Ikarus autóbuszokra és ezekhez 150 millió dollár értékű alkatrészre is.
Az indikatív listán felsorolt energiahordozók mennyisége igényeinknél lényegesen kevesebb. Villamosenergiából 11 milliárd kilowattórát, földgázból 5,2 milliárd köbmétert, olajból mindössze 1 millió tonnát ajánlottak fel. Úgy vélik, hogy a magyar vásárlók a köztársaságoktól további 2,5 millió tonna olajat tudnak vásárolni megfelelő árufedezet ellenében, de tiszta szabaddevizás szállításra is van hajlandóság. (folyt.köv.)
1990. november 23., péntek 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|