|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall sajtóértekezlete (1.rész)
|
Az MTI tudósítói jelentik:
Párizs, 1990. november 20. kedd (MTI-tud) - Mihail
Gorbacsovval kedden folytatott rövid beszélgetésünk során
megállapodtunk abban, hogy az eszmecserét még a csúcstalálkozó ideje
alatt, szerdán folytatjuk - mondotta Antall József miniszterelnök
keddi párizsi nemzetközi sajtóértekezletén. Egy kérdésre válaszolva
beszélt erről, hozzátéve, hogy a felmerülő témák között lehet a
Varsói Szerződés jövője, a Politikai Tanácskozó Testület
elhalasztott budapesti ülésének újabb időpontja, a szovjet csapatok
kivonásával összefüggő kérdések, valamint az energiaellátás, a
kereskedelmi kapcsolatok ügye.
- Arra törekszünk, hogy kapcsolataink a Szovjetunióval korrektek és jók legyenek, s ehhez tartjuk magunkat. Természetes, hogy az ilyen nagy horderejű kérdésekben az elmúlt évtizedek után vannak viták és feszültségek. De - mint ahogy beszédemben is kiemeltem - nagyra értékeljük Gorbacsov úr szerepét és fontosnak tartjuk, hogy a Szovjetunióban ne kerülhessenek előtérbe retrográd erők - mondotta a miniszterelnök.
Azt is megkérdezték, Magyarország mikorra látja lehetségesnek a Varsói Szerződés feloszlását. Antall József kijelentette: - Felfogásunk szerint a katonai szervezetet 1991 végéig fel kell számolni, de a bécsi leszerelési tárgyalásokkal összefüggésben elképzelhető, hogy ez csak 1992 tavaszán történik meg. - A miniszterelnök aláhúzta: Magyarország nem látja értelmét a szervezet további létezésének, annál is inkább, mert azt - ellentétben a NATO-val - annak idején nem a tagállamok szuverén akaratából hozták létre. Megerősítette, hogy az elhalasztott VSZ-csúcs újabb időpontjául Magyarország december 9-ét javasolta, de értésre adta, hogy ez a szovjet fél szándékától is függ, mondván: ,,talán holnap már okosabbak leszünk,,.
Az európai biztonsági konferencia csúcstalálkozójáról szólva Antall József úgy vélekedett, hogy Párizsban már az új Európa nyilvánult meg, s ez nem csupán a második világháború után kialakult helyzet végét jelenti, hanem az igazi atlanti egyensúlyt, Észak-Amerikával, Európával együtt. - Mi úgy érezzük, hogy a formális tagság nélkül is ehhez az atlanti rendszerhez tartozunk - fűzte hozzá. (folyt.)
1990. november 20., kedd 18:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|