|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Párizs - Gorbacsov-beszéd
|
Az MTI tudósítói jelentik:
Párizs, 1990. november 19. hétfő (MTI-tud) - A párizsi
csúcstalálkozó olyan új korszak kezdetét jelzi, amelyben az emberi
értékek válnak a haladás elsőrendű kritériumává - hangoztatta Mihail
Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke a párizsi csúcstalálkozó első napján
elhangzott felszólalásában.
- Egy éve még sokan kételkedtek a kitűzött cél elérésének, az új világrend kialakításának esélyeiben, de az azóta lezajlott átalakulások, a demokrácia és a jogállamiság térnyerése, az új tulajdonviszonyok térhódítása a Szovjetunióban és Kelet- Európában meggyőzhette a korábban kételkedőket is. A Szovjetunió - mondta Gorbacsov - már soha sem lesz olyan, amilyen volt: megnyíltunk a világ felé, az pedig megnyílt mifelénk.
A szovjet elnök ezután méltatta a szovjet-amerikai kapcsolatokban bekövetkezett áttörést. Hangsúlyozta, hogy a két hatalom immár nem ellenségként, hanem partnerként tekint egymásra, átérezve a világ békéjéért és biztonságáért viselt felelősséget. Az államközi kapcsolatokat korábban hátráltató ideológiai gátak leomlása után mindinkább a bizalom nyer teret.
Gorbacsov megerősitette: a helsinki megállapodás a jövőben is kiindulási alapul szolgál az európai fejlődés számára. - Egységes, demokratikus és virágzó Európa a célunk, egy biztonságosabb és civilizáltabb világ - hangoztatta.
Síkraszállt a fejlődési és együttműködési lehetőségek sokféleségének érvényesüléséért, mert - mint rámutatott - ennek elutasítása gyanakvást, balkanizálódást váltana ki. Felhívta a figyelmet a nacionalizmus veszélyére, és aláhuzta, hogy az új európai intézmények működését haladéktalanul be kell indítani. Kiemelten szólt a létrehozandó válságmegelőző központról, amely szavai szerint a jövőben ,,Európai Biztonsági Tanácsként,, fog működni.
Az elnök bejelentette: még ez év végéig döntés születik a Varsói Szerződés átalakításáról. - Mostantól - hangsúlyozta Gorbacsov - bármilyen agresszió esetén a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyazon oldalon áll: az agresszorral szemben. Kijelentette: a világszervezetnek és Biztonsági Tanácsának végre olyannak kell lennie, amilyennek létrehozói megálmodták. Végül határozottan leszögezte: ,,az ENSZ akaratát mindenkor eltökélten végrehajtjuk,,.+++
1990. november 19., hétfő 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|