|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi tárgyalások - állásfoglalások (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. november 18. vasárnap (MTI-tud). - A bécsi
haderőcsökkentési tárgyalásokon a magyar küldöttség következetesen
igyekezett érvényesíteni az ország nemzeti érdekeit és igényeit, s
lényegében kedvezően értékeli az eddig elért eredményeket. Gyarmati
István nagykövet, a delegáció vezetője fejtette ki ezt az osztrák
fővárosban vasárnap, a huszonkét ország első leszerelési
szerződésének parafálása után tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta:
a magyar fél nagyobb mértékű haderő-korlátozásokat szeretett volna,
de ez nem azt jelenti, hogy elégedetlen a végül is a szerződésbe
került előírááokkal. Mint a diplomata rámutatott, Magyarország
küldöttsége eredményesnek érzi azokat a kezdeményező törekvéseit,
hogy a bécsi tárgyalások szakítsanak a tömbszemlélettel, és az első
szerződés sorsa ne kötődjék a katonai szövetségekehez, hanem azt
független, szuverén államok akaratára alapozzák.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e a párizsi csúcsértekezleten Mihail Gorbacsovnak a Varsói Szerződés feloszlatásáról szóló bejelentés, Gyarmati István közölte: arról nincs tudomása, bár személy szerint nemm is lepődnék meg rajta. Hozzáfűzte: az új magyar kormányzat célszerűnek tartja a VSZ feloszlatását, de kivanatos lenne, hogy erről a tagállamok közösen döntsenek, ne pedig egymaga a Szovjetunió határozzon. Mindenesetre a magyar hadsereg már nem vesz részt a VSZ semmiféle katonai gyakorlatán, s nincs többé a szerződés katonai alárendeltségében. Hangoztatta továbbá, hogy Magyarország a Varsói Szerződés helyett nem akar egy másik katonai szövetséghez tartozni, hanem egy új kooperatív európai biztonsági rendszer létrehozásában lát megfelelő eszközt saját biztonságának szavatolására. (folyt.)
1990. november 18., vasárnap 18:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|