|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Linara, az első olasz-magyar vegyesvállalat (1. rész)
|
1990. november 10., szombat - Százötven olasz pénzügyi és
kereskedelmi szakember részvételével a magyarországi befektetési
lehetőségekről rendeztek kerekasztal megbeszélést szombaton,
Budapesten. Az esemény apropóját az első olasz-magyar textilipari
vegyesvállalat, a Linara avatása adta.
A Hotel Atrium Hyatt kongresszusi termében megjelent olasz üzletemberek előtt Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára arról beszélt, hogy a magyar gazdaság fejlődése érdekében a kormány egy nyolchónapos gyors privatizációs programot tervez, amelynek eredményeképpen a jövő év közepére a jelenlegi állami ipar 30 százaléka átalakul.
Major István, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára az olasz-magyar kapcsolatokat illetően elmondotta: Magyarország a jövőben számít az olasz tőke részvételére, az európai reintegrálási folyamatban. Hozzátette Olaszország a második világháború előtt Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, 20 százalékos részesedéssel, ma viszont ez az arány alig teszi ki a 7 százalékot konvertibilis kereskedelmünkben. Az elkövetkezendő években az árucserén kívül a beruházások területén is aktív olasz részvételre számítunk, hiszen ez a kapcsolat is elmarad még a lehetőségektől. Konkrétan megemlítette, hogy a ma létező, egymilliárd dollár alaptőkével rendelkező, 4500 vegyesvállalat közül összesen csak 100 olasz érdekeltségű, és alaptőkéjük is minimális, 25-30 millió dollár. Még a távol lévő USA részaránya is 650 millió dollárra rúg. Magyarország tehát azt reméli - mondotta kormányképviselő-, hogy Olaszország tekintélyénél és súlyánál fogva részt vesz a magyar piacgazdaság kialakításában. Reményt keltő, hogy az olasz kormány határozott külgazdaságpolitikai nyitást hajtott végre Magyarország felé, ezt bizonyítják a felajánlott hitelek és a kilátásba helyezett kedvezmények.
Alberto Rossi olasz külkereskedelmi államtitkár arról számolt be, hogy a két ország között 1242 milliárd líra értékű árut cseréltek, amelyből 516 milliárd az olasz és 726 milliárd a magyar export aránya. Ez az érték ugyan 16 százalékkal magasabb, mint 1988-ban volt, sőt reményre ad okot, hogy az idei év első hat hónapjában további 16 százalékos forgalom emelkedést jeleznek a számok. (folyt.köv.)
1990. november 10., szombat 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|