 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
 |
Továbbra is öntöznek a gazdaságok (1. rész)
|
1990. augusztus 15., szerda - A múlt heti néhány napos
lehülés, az időjárási front sem hozott annyi csapadékot, hogy a
talajok víztartalma növekedett volna. Ezért ahol csak lehet, annak
ellenére öntöznek, hogy a víz tetemesen megdrágult, mivel szabadáras
lett.
A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották: az öntözésre
berendezett mintegy 350 ezer hektáros terület 70 százalékára
juttatnak az üzemek folyamatosan mesterséges csapadékot. Azért nem
többre, mert az öntözőcsövekkel betelepített táblák egy részén a
vetésforgó szerint vízutánpótlást nem igénylő növények vannak.
A vízszolgáltatási díjak szabaddá tétele különben idén új
helyzetet teremtett. Mint ismeretes: az öntöző vizet a legtöbb
helyen nem a gazdaságok termelik ki maguknak, hanem a vízügyi
vállalatok szolgáltatják. Az egységes díj megszüntetése óta a
vállalatok a vízdíjban minden költségüket felszámították. A
gazdaságok egy ideig túlságosan magasnak tartották e díjat, ezért a
vízügyi szervezetek felajánlották, hogy a víz kivételi-, illetve
továbbító berendezéseket üzemeltetésre átadják a szövetkezeteknek és
az állami gazdaságoknak. A termelők hamar rájöttek, hogy a
vízszolgáltatás díja valóban nem ok nélkül magas, és speciális
szakember hiányában a vízszolgáltatásban lemondtak az
,,önkiszolgálásról,, és továbbra is a vízügyi vállalatoktól igénylik
az öntözővizet.
A gazdaságok egyébként a vízellátás tekintetében eltérő
helyzetben vannak. A szerencsésebbek, így például a Duna, Tisza és
más folyók, patakok közvetlen közelében működő üzemek nem fizetnek
vízdíjat. Azok számára viszont, akikhez két-háromszoros lépcsőben,
többszöri emeléssel, hosszabb távolságból jut el az öntözővíz,
tetemes az ár. Ezekben az üzemekben csak a megfelelő gazdaságossági
számítások elvégzése után vállalkoznak az öntözésre. Számos üzemben
a kedvezőtlen adottság esetén is öntöznek, mivel a terméskiesés
viszont pótolhatatlan veszteséget jelentene az exportban, vagy éppen
az állatok tartásában, takarmányozásában. Így például igen nagy
területeken öntözik a gazdaságok a vetőmagnak szánt kukoricát. A
hibridkukorica-vetőmagot termő területek valamivel több mint a
felére juttatnak öntözővizet. (folyt.köv.)
1990. augusztus 14., kedd 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|