|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
- A VSZ-csúcsról - 5. folyt.
|
- A Szocialista Párt abból indul ki, hogy a kelet-európai változások új helyzetet teremtettek a Varsói Szerződés szervezete számára, amely közismerten egyrészt a nyugati fenyegetés mítoszára, másrészt a nemzeti érdekek alárendelésére épült. Új helyzetet jelent ezentúl az is, hogy Európában napirendre került egy összeurópai biztonsági rendszer kiépítésének a lehetősége. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a Moszkvában elfogadott dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, hogy az pontosan tükrözi ezeket a változásokat, illetve az ezzel összefüggő új ígényeket, hiszen célul tűzte a szervezet jellegének, aktivitásának, rendeltesének a felülvizsgálatát. Ez nagyon lényeges, hogy nem a - korábbi szóhasználattal élve - a további tökéletesítést tűzte célul, ami mint tudjuk a gyakorlatban semmit nem jelentett, hanem ténylegesen egy alapvető vizsgálatot. Ezentúl állást foglalt a NATO-val a kapcsolatok fejlesztése és a helsinki folyamat intézményesítése, egy egységes európai, gazdasági és jogi térség megteremtése mellett.
Ami a magyar delegáció tevékenységét illeti, én úgy gondolom, hogy pontosan képviselte azt a közös álláspontot, ami a hat parlamenti párt között ezekben a kérdésekben kialakult és figyelembe vette a realitásokat is.
Teljesen egyetértek azzal, amit Antall József miniszterelnök úr ott egy nyilatkozatban mondott, hogy persze könnyebb idehaza a parlamentben nagyokat mondani, mint ott kint ezt az álláspontot érvényesíteni. Hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy a Varsói Szerződésnek legalább négy tagállama a szervezet további fenntartásában mutat, egyenlőre legalábbis, érdekeltséget és a szervezetnek vannak bizonyos funkciói, így: a bécsi tárgyalásokon való részvétel, a térség biztonságának a garantálása. Több tagállam van, aki úgy gondolja, hogy az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésében is szerepet kell, hogy játszon a Varsói Szerződés szervezete - így tehát nem lehetett reálisan célul tűzni olyasmit, hogy Moszkvában mondják ki a szervezet feloszlatását. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|