|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló
ülésének kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton
írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok
képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével
rendezett csütörtöki megbeszélésen.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a tanácskozás kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt arról, hogy az első napon, május 2-án a parlamenti pártok közös kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki: 1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második napon választják meg.
A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az állandó bizottságok élére - a pártok erősorrendjének megfelelően - az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvényelőkészítő és az Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es, a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Felügyeleti Bizottságot MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig Fidesz-es képviselő vezeti.
A résztvevők többszöri kompromisszum után egyezséget kötöttek a bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt - a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt - a Honvédelmi, a Külügyi és a Környezetvédelmi Bizottságba két-két tagot delegálhat. A független képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék magukat. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|