|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, kora reggeli híradás:
Reggeli sajtó
"A Times jelenti: a
Franciaországba érkező Baker amerikai külügyminiszter úgy látszik
bizonyos kétségeket ébresztett az Irak elleni nyugati és arab
szövetségesek körében annak kapcsán, bevessenek-e katonai erőket,
hogy megszüntessék Kuvait Irak általi megszállását.
Az Independent szerint Thatcher miniszterelnök vonakodva bár, de
végül is beleegyezett, támogatja az amerikai lépést, hogy
szorgalmazzák az ENSZ-határozat létrejöttét, ami lehetővé teszi a
katonai beavatkozást a Perzsa-öböl térségében. Már több mint három
hónapja - pontosabban 100 napja -, hogy Szaddám Huszein katonai erői
elfoglalták Kuvaitot, írja az Independent vezércikke, s a világra
egyreinkább a háború fenyegető árnyéka vetődik. A lap szemügyre
veszi hogyan alakult ki a válság, majd megállapítja: az iraki vezető
egyik fázisban sem mutatott hajlandóságot a visszavonulásra, illetve
csak olyan feltételek mellett melyeknek teljesítését összekapcsolták
Izrael visszavonulásával az elfoglalt területekről.
A Financial Times ugyanakkor féloldalas cikkében szemügyre veszi
az Öböl válság kapcsán teendő esetleges katonai beavatkozás minden
aspektusát. "
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott a parlamenti pártok képviselőinek konzultációja (3.
rész)
|
A továbbiakban újabb témák kerültek napirendre. Tölgyessy Péter azt javasolta: már az alakuló ülésen állítsák fel az állandó bizottságokat, hogy ezek mihamarabb megkezdhessék az érdemi munkát. Elhangzott, hogy mind az MDF-nek, mind az SZDSZ-nek kidolgozott terve van a bizottságok nevére, létszámára, összetételére vonatkozóan. Az egyik elképzelés szerint hat állandó bizottságot kellene felállítani, egy másik javaslat tíz bizottságot tartana megfelelőnek. Mindkét javaslat mellett szólnak érvek: ha több a bizottság, akkor a pártoknak is több lehetőségük van, hogy elnököt állítsanak, kevesebb bizottság esetében pedig nagyobb az esély arra, hogy hatékonyabb legyen a munka. Végül is a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy a kidolgozott javaslatok megismerését követően, a 26-ai szakértői tanácskozáson hoznak érdemi döntést ebben a kérdésben.
Fodor István bejelentette, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében hat helyet biztosítottak a magyar képviselők számára, s el kellene dönteni, hogy milyen elvek alapján delegálják a pártok képviselőiket. Megjegyezte, hogy a szervezet ügyrendje szerint a négyéves ciklusokban valamennyi parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát. Volt olyan javaslat, hogy paritásos alapon mind a hat párt küldjön egy-egy képviselőt. Antall József az MDF véleményét tolmácsolva kifejtette, hogy a pártoknak súlyuknak megfelelően kellene delegálniuk, s a kisebb pártok a négyéves ciklus alatt kétévenként váltogatnák egymást. Döntés ebben a kérdésben sem született, így erre a témára is az április 26-ai értekezleten térnek vissza.
Szűrös Mátyás arról adott tájékoztatást, hogy külföldről - Varga Béla kíséretében - hat volt nemzetgyűlési képviselő is részt vesz az Országgyűlés alakuló ülésén. Annak idején egyébként valamennyien a Parlament kereszténydemokrata szárnyához tartoztak. Az ideiglenes ülésrend szerint a hat egykori politikus a miniszterhelyetteseknek fenntartott páholyban foglalhat helyet. Orbán Viktor úgy vélte: gátat kellene vetni az ilyesfajta politikai udvariasságnak, semmi sem indokolja, hogy a hat kereszténydemokrata politikust díszvendégként fogadják. Meglehetősen élénk vita bontakozott ki e témában. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy az utolsó legitim Nemzetgyűlés tagjait igenis megilleti ez a megkülönböztetés. Ám felvetődött az is, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek jónéhány olyan képviselője is volt, akiket - politikai elveik miatt - senki sem látna szívesen a Parlamentben. (folyt.köv.)
1990. április 19., csütörtök 18:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|